Mint minden jó gyerekhez, he-he-he, Matyihoz is eljött a Mikulás,
és 6-án reggelre. Ébredés után, (ami meglepő módon fél 10-kor volt) első
utunk az ablakhoz vezetett, hogy megnézzük, érdemes volt-e Máténak
kipucolnia a cipőjét. A mikulás szépen telerakta szaloncukorral a kis
cipőt, Matyi pedig nagyon aranyosan örvendezett a nemvárt meglepetésnek.
Megjegyzem, a Mikulás informátoraival lehet valami probléma, mert én
azért egy-két virgácsot is odatettem volna, csak úgy miheztartás végett,
de virgács nem volt, csak cukorka, és sok-sok Mátémosoly.
Este megsütöttem életem első pogácsáját, túrós-sajtosat, Erna receptje
szerint, és húúúúú, de nagyon finom lett, pedig mindenre fel voltam
készülve, de ilyen finomságra nem. Máténak is nagyon bejött, csak úgy
tömte magába. Nagyon aranyos volt:) ( A háttérben a Máté-féle kupi egy
kis darabja látható, és valamiért az autósülésünk is bekívánkozott a
képbe.)
Ilyen lett. A kép nem a legjobb, olyan, mintha meg lenne égve a teteje, pedig nincsen egyáltalán. Nyammmm-nyammmm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése