Montenegrói kalandok 5- Herceg Novi

 Ha már gyalogosan kipróbáltuk a kompot, akkor másnap autóval is átszeltük az öblöt, és Herceg Novi felé indultunk. Korábban nem gondolkodtunk Herceg noviban, de aztán csak képbe került, hogy ha már itt vagyunk, és komppal fele akkora távolságra van, mint körbekerülve az öblöt, hát mégiscsak nézzük meg. 

Herceg Novi a Kotori-öböl bejárata, éppen az Adria-tenger és az öböl csatlakozásánál fekszik, egy köpésre a horvát határtól, szinte már Dubrovnik mellett. Mennek is innen hajókirándulások Dubrovnikba. 

A városhoz közeledve azért érezhető volt, hogy ez már nemcsak egy sima üdülőváros, hanem egy "rendes, igazi" város, ahol élnek és dolgoznak is emberek, ennek függvényében a forgalom is elég sűrű volt, álltunk is egy darabig a város haladva a dugóban, de végül csak eljutottunk a kiszemelt parkolóhoz, ahol viszont csak 1 szabad hely volt, amit az előttünk álló autós elfoglalt, úgyhopgy várnunk kellett kicsit, míg valaki kijött, hogy mi be tudjunk menni. Tényleg pár perc volt, szerencsénk volt. És már indulhattunk is az óváros felé. 

Az óváros kapuja, Herceg Novi jelképe, az óratorony. A városon a török hódoltság, a velenceiek, A Monarchia,  is rajta hagyta a lenyomatát

Az óratornyon áthaladva szinte beleütköztünk a Kanli Kula, avagy Véres Torony nevezetű erődítménybe, mely még a törökök hadibázisa és kínzóerődítménye volt. Ma már szabadtéri színpadnak használják a központi nagy terét, és milyen klassz lehet mondjuk egy klassz operát nézni/hallgatni úgy, hogy közben a tenger adja a hátteret :-)

a távolabbi földnyelv már Horvátország csücske. 

Hercegnovi városát 1382-ben I. Tvrtko bosnyák király alapította, a szobra a tengerparton áll.

A TEngeri Erőd, ami már messziről látszik. Ebbe már nem mentünk be, csak kívülről, a tengeri sétányról csodáltuk meg, miután a büfésoron ettünk egy remek csevacsicsis hamburgert. :-) 

A napot természetesen strandolással, hajóbambulással, és vízbeugrálással zártuk. Ki hogy :-) 

Az ott egy Milánláb. 

Hazaérve pedig egy tyúk csücsült a teraszunkon. Nem értettük, hogy került oda, és miért??? 

Montenegrói kalandok 4.3. - Komppal a kistemplomhoz

Még a hajókirándulásos napon, kora este átmentünk komppal az öböl szemközti oldalára.

Már régóta halogattuk, a komp gyalogosokat ingyen átvisz a túlpartra, autókat pedig 5 euróért, ezt már az első napon megnéztük. Ehhez képest majdnem az utolsó napunkig vártunk, hogy átmenjünk, és megnézzük azt a kistemplomot, ami a teraszunkról látszódott. 

A zöldajtós ház fölötti házban laktunk, látszik a teraszunk. 

A kis ortodox templomhoz egy rövid séta vezet a kompkikötőből, amit persze mi elsőre elvétettünk, de lefelé már a jó úton jöttünk, a szép köves ösvényesen. 

A kompozás meg nekem még mindig egy misztikum... Félelmetes egyébként nézni, ahogy a hatalmas buszok, teherautók is simán felgurulnak a kompra. 

Naplementében hajóztunk haza. 

Montenegrói kalandok 4.2. - Erőd

 Zanjicében, a hajózás és a strandolás után még elsétálunk az erődhöz, amit a hajóról láttunk. Nem bántuk meg, mert bár az erőd nem látogatható és elég lepusztult állapotban is van, csak az ajtón lévő lyukakon tudtunk belesni, viszont gyönyörű volt onnan a tenger, a kövek, a sziklák... eléggé instamágnes képeket lehetett volna lőni onnan, ha egy fürdőruhában császkáló idősebb-kövérebb nő nem téblábolt volna mindig bele a háttérbe :-) Azért sikerült néhány képet csinálni nekünk is. 

Az ott egy Milánka :-)

A hazaúton pedig az öböl eddig nemlátott arcát is láttuk.