2008. június 11., szerda

Jóbanrosszban

Persze (szerintem) minden lány álmodik egyszer arról, hogy szép fehér ruhában az oltár elé vezeti a nagy Ő, és Ő a legeslegszebb a világon. Én is elképzeltem magam százszor és ezerszer, mégis amikor már jó ideje együtt voltunk nem sürgettem az esküvőt. Úgy gondoltam ha egymás mellett kell megöregednünk, akkor úgyis eljön majd az idő, amikor szorosabbra kell fűznünk a kapcsolatunkat. Ez az idő 3 éve jött el. Nem mondhatom, hogy egy szép nyári napon, mert Medárdnak köszönhetően a megelőző héten folyamatosan szakadt az eső, de úgy igazán. Kicsit aggódtam is, hogy mi lesz velem, de aztán nagy nehezen előkapartak nekem valami stóla-félét, hogy mégse mászkáljak már csupasz vállal a 9 fokban. Szerencsére szombatra kiderült az ég, és a hömérséklet is felszökött 15 fokig, ami a megelőző napoknak köszönhetően már melegnek is érződött.
Amikor elhatároztuk, hogy összeházasodunk, akkor én úgy voltam a dologgal, hogy vagy mindent vagy semmit. ha nem lehet hetedhétországra szóló, akkor legyen csak 2 fős. Hetedhétországra szóló lett:) Azt hiszem, akkor sikerül jól egy lakodalom, ha rá gondolva még évek múltán is könnybe lábad az ember szeme. Az enyém könnybe lábad. Köszönet ezért a családnak és abarátoknak, akik segítettek a szervezésben, majd este gondoskodtak a jó hangulatról.
Sokminden apró részlet kavarog a fejemben, mókás és megható dolgok, kicsit össze-vissza is vagyok, érzem, bocsánat.Néhány ezek közül:
-Leginkább akkor éreztem magam királylánynak, amikor a Városligetben körbevettek a kisgyerekek, és mindegyik meg szerette volna simogatni a ruhámat. És amikor hallottam, hogy összesúgnak a hátunk mögött, hogy milyen szépek vagyunk.
-Az egyik legjobb pillanatok voltak, amikor a körúton mentünk autóval, és mindenki nekünk dudált, és amikor megálltunk a lámpánál integettek nekünk az emberek.
-sokmindennek együtt nem fogom elfelejteni barátaink tátva maradt száját mikor kiléptem a liftből. Meglepődtek, hogy ilyen sokat ki lehetett hozni belőlem.
És annyi mindent kellene még ide leírnom, a Martinis üvegbe töltött házipálinkától kezdve, a menyasszonyt visszaszerzésére Feri által elszavalt szabadverssen át, Sánta Máriáig, de sajnos Matyi mellett nem engedhetek meg magamnak hosszú ömlengéseket.
Azt gondolom, hogy sokkal szegényebb lenne a kapcsolatunk, ha nem házasodunk össze. Ez nem csak a papírról szól, ezek érzelmek, akkor és ott mi megfogadtuk, hogy jóban-rosszban kitartunk egymás mellett. És igen, vannak/voltak/lesznek hullámvölgyeink, de mindig ott van láthatatlan kapocs, ami segít megoldani a problémákat. Hisz megfogadtuk:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése