2010. december 10., péntek

GondoskodóMatyi

Miután sorra mindenkin végigmegy ez a fránya lázas betegség, én sem maradhatok ki, szolidaritok a család többi, már felépülő részével, és vacakul érzem magam.
De nincs okom panaszra, mert Máté délelőtt teljes ellátásban részesített, főzött nekem gyurmából levest, majd a videómagnóval csinált egy forró mézes teát, és amikor mondtam neki, hogy most ne én olvassak már, mert levegőt sem kapok, meséljen most ő, akkor készséggel hozta az orrcseppet és zsebkendőt, hogy segítsek magamon, majd biztos ami biztos még megkérdezte, hogy nem kell-e kiporszívózni az orromat.
Délután pedig szülői értekezlet, életemben először, és közel sem utoljára:)
Addig még van egy kis időm meginni néhány igazi mézes teát, hogy embert varázsoljak magamból.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése