A tegnapi nap horror volt nekem is és Máténak is. Annyira nyafi volt,
hogy egész nap nem lehetett letenni, mert üvöltött. Nem tudom, hogy a
hasa miatt volt-e, vagy valami más miatt, de olyan keservesen,
panaszosan sírt, és én nem tudtam vele mit csinálni, nem tudtam, hogy
segítsek rajta, csak öleltem, puszilgattam. Ettől valamennyire
megnyugodott, és a mellkasomon aludt is rövideket. Persze én semmit nem
tudtam csinálni egész nap, egy pirítós, és két virsli volt a napi
betevőm, azt is 10 részletben tudtam csak magamhoz venni.
Az éjszaka viszont 11 óra után már csak 3/4 4-kor kelt fel, és szerintem
akkor sem volt még éhes, csak küzdött a gázokkal, de gondoltam, ha már
felkeltem adok neki enni, nehogy aztán meg eszébe jusson, hogy éhes.
Aludt is reggel fél 8-ig.
Kicsit játszottunk, és most megint alszik:)
Okulva a tegnapi napból, gyorsan megreggeliztem, és már rotyog is a
gulyásleves, mindjárt kész. Aztán nekiugrok és vasalok, amíg lehet.
Kipróbálunk másik két szert a hasfájásra, mert ez az infacol szerintem
már nem hat neki, vagy nem tudom. Az espumisannak is van csecsemős
változata, Kati ajánlotta, meg olvastam vmi Grippe water-ról a neten.
Aztán csak kinövi lassan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése