2008. január 14., hétfő

A hétvége gyorsan eltelt, nem tudom megszokni a napok múlását, nekem mindegyik egyforma. Amíg Feri is itthon volt velem tök jó volt, de most hogy többnyire egyedül vagyok soknak találom az 5 munkanapot és a 2 nap szünetet. Mondjuk ez akkor is így volt, amikor dolgoztam. Máté hangulata elég rapszódikus, hol mosolygós, hol nyüszögős. Tegnap itt voltak a szentesi nagyszülők, Máté persze egész nap nem aludt, este persze volt sírás. De látszott rajta, hogy csak a fáradság miatt sír, mert két oá közé berakott egy-egy ásítást. Féltem, hogy nem fog tudni aludni az éjszaka sem, de a 20.30-as evés után viszonylag gyorsan kidőlt, és nem is kelt fel csal fél 2-kor.
Az mondja a Suttogó, amit én nem olvastam, de néhány fórumos igen, hogy ha 22 és 23 óra között eszik a gyerek, akkor nem kel fel éjszaka, vagy már csak nagyon reggel felé. Ezt én még nem tudtam kipróbálni, mert fürdés után nálunk mindig kell hogy legyen evés is, aztán meg Máté kidől. Én meg nem ébresztem azért fel hogy egyen. Félnék, hogy nem alszik vissza, aztán meg jól megszívom, ringathatom fél éjszaka.
Szóval nem tudom mit kéne tennem. Nálunk nincsenek olyan kőbe vésett szabályok, hogy hánykor van evés, hánykor alvás, mikor kelünk. Lehet, hogy ez rossz a gyereknek, de én úgy vagyok vele, hogy én is megbolondulok ha korlátok közé szorítanak, és megmondják nekem, hogy márpedig ebéd pontban 12-kor, délben. De már egyre kevesebbszer eszik Máté, szóval úgy gondolom ő jobban tudja mikor éhes, mint én, és nem erőltetem rá.
Pénteken nem jött a doktornő, szép dolog, még csak ide se szólt, hogy mi van, én meg itt vártam egész nap. Pedig lett volna pár kérdésem. Meg egyébként is, ha valamit megbeszélünk, az legyen úgy, még jó hogy Feri nem maradt itthon miatta. Lehet, hogy tényleg hallgatnom kellett volna a Szilvire, és nem őt választani, de váltani sosem késő. Kap még egy lehetőséget, mert lehet, hogy tényleg anyunak van igaza, és most sok az influenzás gyerek, akihez ki kellett mennie, és nem fértünk bele a keretbe. De akkor is hívjon fel legalább, hogy nem jön. Így ma nekem kell felhívnom, hogy mi van. Nem sóherségből, mert tényleg nem foglalkozom azzal, hogy mikor telefonálok, és kinek, de felesleges hívásokért nem szeretek fizetni. Főleg csúcsidőben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése