Balatoni nyár 1.1.- Bazaltorgonák

Időtlen-idők óta járjuk már a Balaton-felvidéket keresztbe-kasul, de a Szent György- hegyi bazaltorgonáknál egészen eddig még nem jártunk, pedig a kis fekete noteszemben már évek óta ott figyel a megnézendők listáján. Úgy látszik, minden évre jut egy réges-régi bakancslistás hely felfedezése, tavaly a Folly arborétum volt ilyen, arra is jó pár évig áhítoztam :-)

A Bazaltorogonák ideje pedig most jött el! 

Mivel a nyaralásunk első pár napjában hűvösebb időt jósoltak, így erre a pár napra kerestünk alternatív programokat a délutáni csobbanáson kívül, és hogy megint el ne felejtődjön, rögtön az első nap a Szent György-hegy felé vettük az irányt. 

Az interneten egy kb. 5 km hosszú, közepes erősségű túraútvonalat találtunk, és ezt követtük. 

Kisapátiban, a temető melletti parkolóban parkoltunk, és innen indultunk el a hegy felé, itt van a Bazaltorgonák tanösvény kezdő pontja is. ( T )

Sokszor mondtam már, hogy a Balaton-felvidék eme része, amikor az út a Tapolcai-medencén hasít keresztül, és jobbról-balról a tanúhegyek látványa övezei, na ez a kedvenc útvonalam. 

Az út kezdetben kis hétvégiházak, szőlőföldek között vezettek a hegyoldal felé.

Időnként érdemes volt a hátunk mögé is nézni, nemcsak előre, mert egyre jobban rálláttunk a környező hegyekre.

A Tóti-hegy és a Gulács

Jó úton járunk :-)

Persze az út eme " unalmas" része bővelkedett ám nyafogásokban. A szokásos meddigkellmégmenni-minekjöttünkide- utálokkirándulni-strandolniakarok -melegemvan-szomjasvagyok-mikoreszünk lemezek nemegyszer felkerültek.

Mondjuk tényleg sokkal melegebb lett, mint amire gondoltunk és készültünk, azt gondoltuk, kellemesen hűvös idő lesz délelőtt, de nem az lett. Hegymászás közben legalábbis melegnek tűnt. 

Egy szakaszon pedig annyi szöcskével találkoztunk, hogy nem győztük kerülgetni őket.

Már nagyon közeledünk. A szőlőtőkék  fölött kilesve már látjuk, hová tartunk.

Kb. félúton elérünk egy turistaházat, és itt megpihenünk. A ház kulcsosházként működik, hátsó részén klassz tornácos, és az ablakon belesve sima emeletes vaságyas szobák és egy nagy asztalos-székes étkezőrész van benne.

Innen kezd aztán izgalmassá válni a túra, mert itt kezdődik az igazi hegymászás. Köves, szűk ösvények, majd magas lépcsősorok várnak ránk, az út szélén ledőlt bazalttömbökben gyönyörködhetünk, és itt már a fiúknak sincs egy szavuk sem. :-)

És aztán elértük az orgonákat, és tátva maradt a szánk is. A helyenként 30 méter magas, és 1,5 méter átmérőjű bazalttömbök félelmetesen magasodtak fölénk.

Innen a kőoszlopok tetejét megmászva egy kilátóteraszra érkezünk. Innen kicsit távolabbról is megszemlélhettük a bazaltorgonákat és azok tetejét.

És Tapolca felé is remekül elláttunk.

A Somló és a Haláp

Csobánc

A tanösvény további része felvisz a hegy lapos tetejére, és még két kilátóponton csodálhatjuk meg a tanúhegyeket. 

Badacsony

Itt a kilátóponton fogyasztották el a fiúk a jól megérdemelt elemózsiájukat. 

Szigligeti vár

Tóti-hegy és a Gulács

Az út aztán visszavezetett az orgonákhoz, és lefelé menet is megcsodálhattuk őket.

Kellemesen elfáradva, megszomjazva és megéhezve értünk vissza az autónkhoz.