Balatoni nyár 7. - Füredi séták, Kékszalag

Hiába, hogy az idei nyári szünet igazán hosszúra nyúlt, mégis olyan keserédes ez az utolsó hét. Felemás érzésekkel is várjuk a jövő hetet, hiszen minden olyan bizonytalan, hogy hogy lesz, meddig lesz, és csak remélni merjük, hogy egy viszonylag normális tanévet fogunk kezdeni.
Holnap már Máté gólyatáborba megy, bejárósba, nem ottalvósba, és Milánnak is lesz egy ismerkedőnapja. A sulis beszerzések is nagyjából megvannak. Azon kívül, hogy Milán kapott egy új iskolatáskát, és mindenki kisírt magának egy új tolltartót is, csak néhány füzetet vettem, meg néhány speckó tollat, amit kértek. Aztán úgyis lesz még százegy köröm a papírboltba, meg ide-oda.
Még a tornacuccokat kell átnézni, de bevallom kevés hozzá a lelkesedésem...
hát kicsit ilyen rezignáltan várjuk a jövő hetet, és még kicsit mindig visszasírjuk a Balcsit, amiből az idén jó sokat kaptunk, szó mi szó, sokkal többet, mint egyébként szoktunk. És olyan mákunk is volt, hogy szinte mindig ragyogó strandidőnk volt. Nem is tudom, volt-e már olyan nyár, hogy ennyit strandoltunk volna.
De azért mindig akadtak egyéb kiegészítő programjaink is. :-)
Például még a hosszú balatonozásunk alkalmával rajtolt el Füredről az idei Kékszalag. ( oké, nem egy update sztori, de azért csak leírom, mert igazán szép élmény volt, és nagyon jó volt azt a rengetegsok vitorlást látni a Balaton vizén egyszerre. )

Mivel nálunk voltak még a kölcsönbicajok, így lebicóztunk a partra 9-kor. Sokszor voltunk már itt Kékszalag idején, ilyenkor a kikötőben mindig nagy a felhajtás, autókiállítás, kamerák, egyéb kiegészítő programok, de a rajton még sosem voltunk ott. Most is csak azért sikerült ez így, mert a bicajok miatt bele kellett húznunk a reggelbe, amúgy 9-kor még simán pizsamában téblábolunk. :-)

Aztán este, mikor lementünk a partra, akkor a fiúk jól körbenézték a kiállított luxusaudikat, és Milán nagy érdeklődéssel hallgatta, ahogy egy egykori vitorlás kékszalagos, meg ilyen-olyan sztorikat mesélt.

Aztán másnap délelőtt világosban is körbejártunk. 

És a Kiserdőben is tettünk egy kört, mert rendszerint csak este, vaksötétben megyünk el mellette, és Milánt nagyon izgatta.

 Kékszalagos katamaránok

A nagyok és a kicsik.

A fiúk kiróbálták az előző esti kékszalag -party maradványait :-)

 Annyira szeretem ezt a kikötőt, ( meg úgy általában a kikötőket) hogy bármeddig el tudnék ott időzni, és kábé ezer fotóm van róla, mindenféle időjárásban, napszakban, innen-onnan, és sosem unom meg.

 Persze a fiúkat az autók jobban megfogták :-)

 Ez a redbull hammer mondjuk tényleg elég vagány volt.

Aztán olyan is volt, hogy hiába, hogy már vagy tíz éve járunk rendszeresen Füredre, de a kis körtemplomot eddig még csak kívülről láttuk. Most viszont, ahogy elmentünk mellette, észrevettük, hogy nyitva van a kapuja, úgyhogy gyorsan belestünk.

És egyik este megnéztük a korábbi parkoló helyén épült új sétányrészen a kivilágított szökőkutat.