2020. augusztus 13., csütörtök

Balatoni nyár 4. - Strandos napok

Az idén igazán kijutott nekünk a jó időből, nem panaszkodhatunk. Igaz, hogy én csak hétfőn merészkedtem először a vízbe, akkor is csak combig, de még mindig volt egy egész hetem, hogy a végére már elegem is legyen a strandolásból. Én  nem vagyok az a nagy strandoló, és az évek múlásával egyre inkább nem... de a fiúk persze szeretik, meg azért én is érzem, hogy nagymelegben mégiscsak jobb a vízparton heverészni, mint bárhol máshol.
Szóval volt egy csomó olyan napunk, amikor nem is csináltunk mást, csak reggel sokáig aludtunk, aztán ebéd után, kora délután lementünk a strandra, és ott voltunk, amíg jól esett.
Tavaly béreltek a fiúk kajakot, és nagyon tetszett nekik, úgyhogy idén sem maradhatott ki.
Marci egyelőre Ferivel együtt hajt, a nagyok külön-külön.
Nekem az az  1 óra, míg eveznek, maga a pokol... Nagy hiányosságom, hogy csak egy paraszthajszálnyival úszom jobban, mint a veszett fejsze nyele, azaz ha véletlenül olyan helyre tévedek, ahol már nem ér le a lábam, akkor még vissza tudok ugyan úszni a biztonságos lábleérős részig, de nagy úszóbiztonságom nincsen, jobb szeretem a szilárd talajt a lábam alatt. :-)

De a fiúk nagyon szeretik. Én meg nézem őket a partról, amíg tudom, és nemcsak a kezemet rágom le a könyökömig, hanem a lábamat is térdig.
Pláne, hogy most egy szellősebb napot választottunk evezésre, mert nem akartuk a nagy kánikulára hagyni, mert tavaly Marci napszúrást kapott a vizen, és a partról úgy tűnt, hogy eléggé küzdenek a széliránnyal. De partot érve azt mondták, nem volt vészes.

A halászok és révészek újragondolva 




A másik újításunk pedig az lett, hogy szinte minden nap kaptak a fiúk csúszdajegyet. A füredi strandon talán 2 éve építették a csúszdákat, de még nem próbáltuk, de most már Marci is elég nagy hozzá, és elég bátor :-) Nem tudom, mikor bátorodott meg ennyire, mert korábban nemigen mert lecsúszni a csúszdákon, de lehet, hogy itt azért volt ilyen vagány, mert nem medencébe érkeznek nagy csobbanással, hanem csak egy lapos részre.
Mindenesetre nagyon cuki volt, ahogy suhant le a kamikaze tipusú nagy zöldön.

Csúszdabetyárok sorbanállnak

A nyaralás végére már egészen beleszoktunk a strandolásba, mondhatni még élveztük is :-) Én kiolvastam 3 könyvet a parton, a fiúk meg jól elvoltak.

2 megjegyzés:

  1. Én sem vagyok strandolós, de mégis mindig vízpartra megyünk, mert a fiúk meg élvezik. Elvagyok a parton, ritkán megyek be a vízbe. És igen, jó sokat olvasok én is a nyaralások alatt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, én is pont így. De gyerekkoromban még én is szerettem strandolni. :-)

      Törlés