Lassan kezdem magam úgy érezni, mint akit betemetett a hó. Nem vagyunk egyébként messze tőle, mert babakocsival például már nem tudnék az udvarból kiállni. Rendes kocsival sem, ez igaz, de azzal szép időben sem tudnék.
A legnagyobb bajom ezzel a márciusi hóval csak az, hogy ruházatilag nem vagyunk már erre felkészülve. Máté sínadrágja konkrétan lyuk hátán lyuk. Ahogy tudom, ahogy lehet persze megvarrom, de másnapra a varrás mellett újabb szakadás díszeleg. Hiába no... hónapok óta hordja, és focizni, hógolyózni, csúszkálni, fára-kerítésre mászni meg kell, akármilyen is az idő. A cipőjéről meg már inkább nem is beszélek... még szerencse, hogy pár hete, amikor a cipzárját már csak félig lehetett simán felhúzni, nem dobtam ki a kukába. Tényleg szerencse. Így viszont visszakotortam a teraszról, és dupla zoknival megint azt hordja szerencsétlen :( Persze ha akkor tudtam volna, hogy még ez lesz, akkor simán vettem volna neki akkor egy másik hótaposót, de akkor azt hittem ebben a szezonban nem lesz már ilyenre szükség. Na mindegy.
Azt mondják holnap már nem fog esni. Lesz helyette eső, és fincsi sár! Juhéééé!!!!
A tulipánok helye. Mára már a csücskük sem látszik ki :(
Holnaptól tavaszi szünet. Egy csomó kinti programot terveztem... gondoltam elbiciklizünk a kreszparkba megint, Máté nagyon emlegeti...gondoltam elmegyünk az állatkertbe megnézni a kiselefántot... ma délután nagy focimeccs lett volna a játszótér melletti pályán... ezt mondjuk még át lehet alakítani hócsatává... stb.stb.stb... áhhhhh!
Tegnap az uszodából hazafelé jövet, a szakadó hóesésben vettünk barkát. Nagy bátran a fiúk kezébe nyomtam egy-egy csokorral, de miután a második lépésnél elkezdtek vele fénykardozni, jobbnak láttam, ha elkobzom tőlük. Nagy nehezen épségben haza is szállítottam őket, egyik kezemmel a babakocsit toltam át a hótorlaszokon, a másikban a barkát óvtam az elemektől. Itthon pedig Mátéval szépen feldíszítettük, és alá-köré pakoltuk a piros tojásokat.
Most ha a nappaliban balra nézek akkor tavasz van és húsvétvárás, ha jobbra, akkor hóborította fenyőket látok és szállingózó hópelyheket. Nem kicsit tudathasadásos állapot ez.
Hurrá, tudok megint kommentelni! :)
VálaszTörlésNálunk Réka bakancsa konkrétan elfogyni látszott február közepére, de gondoltam, kibírja még azt a pár hetet...Aha....Végülis kibírja, csak már szégyellem, hogy ilyen lábbeliben jár a gyerek. Ennyi! :)
Ne szégyelld, más is hasonló cipőben jár, látod :)
TörlésA horgolt díszek nem az én érdemem, Anyukámtól kaptuk tavaly. igazából semmi nem az én művem (pirulós szmájli) leszámítva, hogy én tettem vázába a barkát.
Szépek a horgolt díszek! :)
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésKaphatnék egy mail címet,szeretnék kérdezni valamit! Köszi: J.
Ó, Bea, az nem baj, de készülsz és az a lényeg, nem? Jelzem, nálunk barka sincs, az aranyeső meg sajna lefagyott...mindenesetre vastag hó takarja....
VálaszTörlésA barkát én is a virágárustól szereztem be. Ferinek nem volt kedve kiásni a hó alól a kertben :)
Törlés