Túl vagyunk az egymás után második átalvatlan éjszakán. Szó szerint.
Máté vagy sírt, vagy nyűgösködött, és ha elaludt, akkor fél óra múlva
újra sírva ébredt. Szóval tényleg úgy érzem, hogy egy szemhunyásnyit
sem aludtam.
Este 101edszer is elmondtam F-nek, hogy mi az ami nem jó nekem. Persze
megint mindent megígért, és hogy igyekszik, de tudom, hogy minden csoda
csak 3 napig tart még nála is, és semmi nem fog változni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése