A nyugodt hétköznapok után, nálunk mindig a hétvége az, amikor
felpörögnek az események, ekkor vagyunk együtt, ekkor tudunk vásárolni
menni, meg ide-oda. Nem volt ez másképp most sem. Szombaton szinte egész
nap vásároltunk. A Corában kezdtünk. Útban oda eszembe jutott, hogy
munkanap van, és mi lenne ha beugranánk a munkahelyemre egy puszira, ha
már így alakult. Máté óta nem voltam még bent , és gondoltam, hogy
biztos csak félüzemben működünk, így nem lesznek bent olyan sokan, és
talán Máté is jobban fogja tolerálni a kívámcsi szemeket. Furcsa volt
ott lenni megint, mintha vendégségbe mentem volna, (abban is voltam tul.
képpen), kicst beszélgettünk, de tényleg csak 10 percet, nem akartam
annyira húzni az időt. Máté mikor megérkeztünk békésen aludt, egész
addig, míg 4 gyerekes főnököm jó érzékkel fel nem ébresztette. Utána már
csak nézett csodálkozva, hogy hol van, nem értette a sok embert, és
kicsit durcás is volt. Demajd megyünk máskor is, mert jó volt látni a
többieket, de munkába még nem állnék, az nem igen hiányzik.
A Corát sikeresen letudtuk, kivételesen sikerült minden megvenni, még
kávéfőzőt is vettünk, amilyet már régen szerettem volna, mert a régi
hagyományos már annyira tropára van menve, minden kiálló része le van
már törve, és mindenhol folyik belőle a fekete lé. Nem tudom, miért pont
most jutott Feri eszébe, hogy vegyünk egy újat, elektromosat, de ha már
felajánlotta nem tiltakoztam.
Aztán gyorsan hazajöttünk, elpakltam, megetettem Matyit, kicsit kifújtuk
magunkat, és délután elmentünk az Árkádba. Most hogy Feri megy Milánóba
végre sikerült rávenni, hogy vegyünk pár új holmit neki. Nem egyszerű
rávenni a ruhavásárlásra, neki mindig jó az ami van, leginkább addig,
míg le nem szakad róla. Nadrágot és inget akartunk első körben. Az ing
nem probléma, nem kell próbálni. A nadrág már kicsit neccesebb, mert nem
tudja milyet szeretne, majd amikor megtetszik neki valamelyik, akkor
jön a próbálgatás. Nem könnyő neki vásárolni, mert hosszú vékony, lába
van, vékony dereka, és ezek a divatnadrágok nem igazán rá vannak szabva.
De végül sikerült venni két gyönyörűt is a Zara-ban. Inget is vettünk 4
et, amiből az egyiket vissza kellett vinni másnap, mert véletlenül
nagyobbat hoztunk el. De így legalább vasárnap rám is el tudtunk tölteni
egy kis időt, és kaptam egy gyönyörűséges, kényelmes cipőt. Vasárnap
itt volt nálunk Vica, végre-végre, és 3-an voltunk vásárolni, és így
kicsit jobb is volt, mert mindig volt egy ember aki tologathatta Matyit,
mert hát neki csak úgy élet az élet, ha mozgásban van. Egyébként
döbbenet, hogy egy hónappal ezelőtt még csak csizmát lehetett venni,
most már már csak papucsot, én meg zárt cipőt akartam, de úgy látszik ez
manapság már egyáltalán nem cikk. Matyi is kapott 3 nadrágot, meg egy
kalapot, nagyon gyagyásat.
Végeredményben jól zártuk a hétvégét, mindenki kapott valamit, igaz jó
sok pénzt el is költöttünk, de úgy voltunk vele, hogy olyan nehezen
indulunk el Mátéval ilyen bevásárlóközpontokba, hogy ha már egyszer
elszántuk magunkat, akkor ne kelljen már még egyszer menni. De
alapvetően jól viselte, bent az üzletekben nem szeretett lenni, de kint a
folyosőn békésen nézelődött. A végére kicsit elveszítette a türelmét,
de nem panaszkodhatom.
Kicsit bánom, hogy kimaradt a sétálgatás a hétvégéből, de remélem hogy
most jön ez a 4 napos hétvége, és ugyanilyen szép idő lesz, és majd
akkor .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése