Milánmondja

Egyszer véletlenül elcsípte a tévében Jamie Olivér főzőműsorát. Teljesen rákattant, és napokig kérdezgeti, hogy mikor lesz a kedvenc műsora. A téli olimpia idején nem főzött a tévében Jamie, és Milán ezt eléggé sérelmezte. 
- Mikor lesz már vége ennek a buta olimpiának????- hőzöngött heteken át, szegénykém. 
Vagy:
- Milán, ma sem lesz még a főzőműsor, mert hokimeccs lesz helyette. 
- Hokiiiiimeeeeeecs???? Az más! Azt nézem!

 
Nemcsak  Jamie hatására, (nálunk már csak Jamie ;-)) hanem egyébként is, Milán nagyon szeret a konyhában tüsténkedni. Nagyjából mindig ő az első, aki megjelenik mellettem a kisszékével, hogy segít, amikor kiszimatolja, hogy készülök valamire. 
- Jövök segítek! Ha nem segítek, akkor nem lesz olyan finom!- mondja. (remélem nem valami burkolt kritika a főzőtudományomat illetően)

Azt mondja Marcinak:
- Marci, most játsszuk azt, hogy én vagyok a disznó, te meg a kicsi malac.


A kisszobában vannak Marcival. Nem tudom mit csinálnak, csak ezeket hallom:
- Marci várj, segítek! Amikor én is ilyen kicsi voltam, mint Te, akkor még én sem tudtam ezt összerakni. 
- Marci, te ehhez még törpe vagy.
- Marci, ez nagyon nagy butaság volt, amit csináltál.
- Anya, nagyon mérges lesz, ha meglátja, hogy kiborítottad a kölesbogyót! - ordítja bele a világba- Várj, segítek megenni!

Oviudvaron történt.
- És képzeld el, hogy az egyik kislánynak nem volt jó a biciklije, valami baja volt. Én meg odamentem, és mondtam neki, hogy majd én megcsinálom, mert én mindenhez értek, a bicikliszereléshez pedig nagyon értek. De nem hagyta, én meg otthagytam.


Egyik reggel mondom Marcinak, hogy jöjjön készüljünk, elvisszük a Nagyokat oviba, mi pedig elmegyünk Orsi nénihez.
Milán megszólal:- Marci, Te olyan szerencsés vagy!