2014. március 10., hétfő

Negyedik suliváró és nyíltnap után

Igaz, hogy múlt pénteken már az ötödik sulivárón voltunk, és igazából azt hittem arról fogok írni, de végül nem így lett.

A negyedikről nem számoltam be, de ott gyakorlatilag csak annyi történt, hogy még jobban elbizonytalanodtam tanítónénit illetően. Milliószor végigkattogtam, hogy melyik miért lenne jó, és végül a kiinduláshoz képest most egész másképp áll a ranglista. Mert induláskor csakis abban gondolkodtunk, hogy matekos osztály passzolna Máténak, hiszen abban nagyon jó, az az ő terepe. De a mindenki által jónak tartott A. néni angol-kommunkációs osztályt vezet. A dilemmát pedig csak nehezítette az attól való félelmem, hogy ha mindenkinek A. nénit javasolják, és ha ő tényleg annyira elismert és jó pedagógus kerületi szinten mindenképp, akkor nyilván hozzá fogják "kiválogatni" a jobbakat, a nem kisebbségieket,  és a másik két osztályban halmozattan több lesz belőlük. Ezt meg azért annyira nem szeretném.
Aztán voltunk egy nyílt napon is, ahol be lehetett ülni az első 3 órára. Ferit is sikerült rávennem, hogy legalább egyszer zarándokoljon már el a suliba, és legalább csak nézzen körül, és a saját szemével nézze meg a tanítónéniket, ne csak az én szubjektív véleményem alapján ítéljen. 
A. néni matek óráját néztük meg először, ami nagyon durva volt így korán reggel első órában. Villámgyorsan röpködtek a feladatok, volt amit fejben kellett azonnal rávágni, voltak gondolkodósak, de A. néni nagyon kemény tempót diktált, nekem legalábbis, aki évek óta reggel 9 előtt gyakorlatilag használhatatlan mindenféle gondolkodásra, nagyon pörgős volt. Bevallom, néha el is veszítettem a fonalat, mentségemre, Marcival erősítettük a csapatot, szóval rá is oda kellett néha figyelni, majd ki is kellett mennem vele az óra háromnegyedénél. Szóval nagyon meggyőző volt, bár el is bizonytalanított, hogy vajon Máté mennyire tudná felvenni ezt a tempót. Persze figyelembe véve, hogy ezek a gyerekek már negyedikesek voltak, gondolom ők is folyamatosan szoktak ehhez hozzá, és fejlődtek erre a szintre, tehát azt gondolom Máté is belejönne, mert alapvetően ő nagyon szereti ha feladata van, és szereti, igényli is hogy foglalkoztatva legyen. Ha nincs, ha unatkozik, akkor kezd el idiótáskodni. A. néninél feladatokban azt hiszem nem lenne hiány.

Hogy Marcival ki kellett jönnöm, az annyiban végül szerencsés volt, hogy kicsit bekukkanthattam a matekos  K. néni nyelvtan órájába is a nyitott teremajtón át. Hát ég és föld volt a két osztály, a két óra között. A nyelvtan órát inkább a lassúság jellemezte, kérdés-felszólítás-táblához kijövés- megoldás, nagyjából e szerint a menet szerint zajlott. Borzasztó sok időt elvett az, amíg egy-egy gyerek kibotorkált a táblához és megoldotta a feladatot, ami nem igazán igényelt volna szerintem táblás szereplést. A szófajokat tanulták egyébként. A megoldások egyébként itt is általában jók voltak, szóval tudták a gyerekek a leckét, csak valahogy A. néni után olyan vontatott és unalmas volt az egész. De lehet, hogy csak nekem, mert én magam is inkább pörgős vagyok, semmint olyan elücsörgős. K. néni emellett kosárlabdacsapatot szervez, és vezet, ami nem tudom Máténak mennyire jönne be, az ő elmondása alapján az efajta labdajátékokat nem szereti, kidobózni sem szeret az oviban, mégpedig azért, mert azt mondja nem tud labdával jól futni. A. néni görkorcsolya szakkörével szemben nem is nagyon hiszem, hogy fel tudná venni a versenyt a kosárlabda Máténál.

A harmadik tanítónéni óráját egyelőre még nem láttam, de maga a tanítónéni nagyon szimpatikus, kedves, aranyos, fiatal, és ő olyan babusgatós. Máté csoportjából többen is vele szimpatizálnak leginkább. Ő egyébként bábozást tart az osztályának, ami különösen a nehezen beilleszkedő, szorongó gyerekeknek nagyon jó, segíti őket az önkifejezésben, a kommunikációban, és K. néni ezt nagyon magas szinten műveli. Vele szoktak a gyerekek a sulivárókon valamit kézműveskedni, és nagyon jó dolgokat szokott kitalálni, és Máté is nagyon szeret vele dolgozni. Az ő osztálya is angolos.
Az, hogy angolos az osztály az annyit jelent, mint kiderült most már nekem is, hogy az első félévben nincs angol órájuk, a másodikban pedig heti 1 van, majd eggyel nő minden tanévben, így lesz negyedikben 4. Korábban heti 5 volt, de elvettek egyet a mindennapos tesi javára. 
A matekos osztály csak harmadikban kezd el angolul tanulni.

Az ötödik suliváróról legközelebb.

3 megjegyzés:

  1. Én is mondtam Tibinek, hogy jöjjön már el velem a szülői értekezletre vagy a TörpSuli egyik rendezvényére, ne egyedül az én benyomásaim alapján válasszunk iskolát...(Dehát én beszélhetek....) Klassz az a pörgős óra, azért más lehet elsősökkel és más negyedikesekkel...:) Habár a stílus az lejön és úgyis az a meghatározó....:)

    VálaszTörlés
  2. Nekem bejön ez az A. néni. :) Hát neked sem könnyű. :) Nekem legalább csak iskolát kell választani, a többi, ha felveszik, adott. Habár, ha a K. suliba vinném, ott négy osztály van, más-más speccel...na ott lenne fejtörés....

    VálaszTörlés
  3. Nekem is egyre inkább bejön A. néni, pedig eleinte tőle ódzkodtam a leginkább. Mi meg iskolát nem nagyon tudunk váalsztani, max. annyit, hogy felvételizzen kéttannyelvűbe vagy sem. A környékünkön annyi a gyerek, hogy a közeli iskolákban rendre több a körzetes gyerek, mint a férőhely, ezért körzeten kívülieknek gyakorlatilag semmi esélyük bekerülni. Távolabbi iskolát meg nem akarunk, mert azt nem tudnánk kilogisztikázni.

    VálaszTörlés