Mindenre van magyarázat

Milán elromlott. Vagyis mégsem, csak én hittem azt.  Merthogy az 1 éves szülinap mindenképpen vízválasztó, Máté ekkor kezdett el elviselhetőbben viselkedni, hát azt hittem Milánnál ez pont fordítva van, ő most lett problémás.  Meg még arra is gondoltam, hogy az ovikezdés őt is megviseli, ami érthető is lenne, mert nemcsak a Máté kis élete borult fel teljesen, de a Miláné is, hiszen ő is ezerszer öltözik fel egy nap, hogy vigyük és hozzuk a Nagytesót, ő sem akkor kap ebédet mint eddig, és nem akkor aludhat amikor eddig. Szóval még érthető is volt, hogy ő is nyűgösebb,sírósabb,  bújósabb, féltékenyebb, és akaratosabb  lett mint korábban volt. Meg még arra is gondoltam, hogy mivel most a délelőtt csak az övé, így nehezebben viseli, hogy délután Máté is itt van, és ő is bújna, olvasni szeretne, ilyesmi.

Már épp kezdtem magamban valami megoldást keresni a kialakult tarthatatlan helyzetre, hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon, amikor tegnap este, majd ma reggel újra megtaláltam mindenre a választ.

Mégpedig a FOGAK!!!!

Persze gondolhattam volna, mert ugye a fogzásra aztán tényleg mindent rá lehet kenni, csak most annyi változás volt az életünkben, hogy azt gondoltam egy szimpla fogzásnál többnek kell a háttérben lennie.

Azt tudtam, hogy felül-elöl növeszt két fogacskát, a ketteseket, ebből a bal oldali  már kint is van, és a jobb oldali is hamarosan készen van. De nem csak ez a jobb2-es a ludas, merthogy tegnap este, mikor hirtelen ötlettől vezérleve újra előkaptam az elfeledett dentinoxot a felső íny hátsóbbik felében is éreztem valami fogkezdeményhez hasonlót. Ma reggel pedig egy nagy sírás alkalmával igyekeztem bepislantani, és feltérképezni, hogy hogy is állunk. És lám!!!! Nemhogy fogkezdemény, hanem egy igazi kész fog látványa fogadott valahol a szemfog tájékán.

Úgyhogy ez volt az oka mindennek, a sírásnak, a nyűgösségnek, a bújásnak, a nemalvásnak, az éjjeli huszonsokszor ébredésnek, nem más. Miért is gondoltam másra????

Milán ezennel 7 fogú!!!! (mindjárt 8)