2008. február 19., kedd

Náthásan

Megnáthásodtam. Hirtelen jött, tegnap még semmi bajom nem volt,este már éreztem, hgoy furcsa az orrom, és reggelre be is dugult. Délelőttre elég vacakul lettem. De nekem van a legtüneményesebb kisfiam, mintha tudná, érezné, hogy nem vagyok ma a topon, olyan mint egy kis tündér. Még levegőzés után is aludt másfél úrát. pedig ezt már rég nem csinálta. Most is ül a nyugifotelében, és vigyorog mint a tejbetök, én meg majdnem elolvadok tőle. Csak most nem puszilgathatom meg. Nyomom a narancsot meg a mézes teát ezerrel, remélem Máté nem kapja el.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy meg akartam mérni a lázamat, és kiderült, hogy lemerült a lázmérőben az elem. Eddig nem jöttem, rá, hogy lehetne cserélni, de nem is érdekel most ez annyira, de így még el tudom küldeni Ferit gyógyszertárba, mert holnap kapja Máté az első oltását, és neki is úgyis meg kell majd mérni a lázát. És így legalább megkérdezi, hogy azt az oscillo akármi homeopatás szert, amit novemberben szedtem pocakosan hasonló tünetekre, szedhetem-e most is. Remélem igen, mert az nagyon gyorsan hatott. Nem szeretném sokáig madártávlatból szemlélni Mátét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése