Nyár 4.- Kisvárdai délután

A Tiszta-tótól már nem álltunk meg, hanem hasítottunk Kisvárda felé.
Gyorsan elfoglaltuk a szállásunkat a Bástya panzióban, a csomagokat sem vittük fel, hogy még sötétedés előtt tudjunk járni egy kört a városban.
A panzió szó-szó... nem vártunk sokat, de azt meg is kaptuk. Végülis csak aludni jártunk haza. De mindenki nagyon kedves és segítőkész volt, és szerencsére nyár volt, és meleg, így nyitva tudtuk hagyni az ablakot, mert a folyosó egyik oldalán eléggé csatornaszag volt. De ezt már el is felejtettük :-)

Bástya panzió

A fiúk teljesen be voltak zsongva, hogy meg kell nézni a stadiont, úgyhogy rögtön arrafelé indultunk. Nem lehet eltéveszteni, mert közvetlenül a kisvárdai vár mellé van felhúzva az egész sportkomplexum, ahol állítólag az utánpótlás neveléstől elkezdve minden van, csak gyerek nincs elegendő. Magyar legalábbis. A hiányosságokat jobb esetben határontúli magyarokkal, vagy határoninneni ukránokkal pótolják, mert már ilyenek is vannak. Az biztos, hogy így nyár végén még nem volt túl nagy mozgás, de az a 3 család, akik elmentek mellettünk a parkolóban, azok pont nem magyarul beszéltek.

Kilátás a panzióból.

Kisvárdának van egy  híres középkori temploma. A templom eredetijét még Szent László építtette, a kunok elleni győztes csata emlékére. Ebben voltunk az esküvőn is. És sajnos méltatlanul aluldokumentáltam fényképileg a templomot. Nincs mentségem, hacsak az nem, hogy biztos a talponmaradásra koncentráltam a magas sarkú szandálomban. :-) Pedig a templom közvetlenül a panziónkkal volt szemközt.

A vár felé menet nagyon szép rendezett utcán haladtunk, telistele gyönyörű új házakkal, az utca végén egy kis parkkal, tóval, várral, és stadionokkal.

 A várból sajnos nem sok maradt. Gyakorlatilag egy torony, és egy oldalfal. Már a toronyba sem lehet felmenni, és már az udvar is le van zárva. Pedig a 16-17.században jelentős hadi szerepet játszott a vár, és Gyula után a kisvárdai vár volt a második legnagyobb téglából épült vár az Alföldön.
Ez a szép zöld terület ott előtte egy focipálya, csak mondom. És a sövény mellett nem is lehetett a várhoz közel kerülni.

 Ha balra nézünk középkori vár, ha jobbra, akkor 21. századi stadion. Hogy mennyire férnek meg békésen egymás mellett, azt nem tudom.

 A kapun azt hirdette a felirat, hogy kapott a vár valamennyi uniós pénzt felújításra. Reméljük sikerül kicsit kipofozni.

Innen visszasétáltunk a sétálóutcába, remélve, hogy ott találunk valami pizzériát, vagy valamit, ahol tudunk enni. Találtunk is. egy jókora hamburgert ettünk mindannyian.
Este pedig  megterveztünk egy jó nagy körtúrát másnapra, hogy ha már itt járunk, akkor minél több mindent lássunk.