2019. szeptember 3., kedd

Elkezdődött

Tegnap volt az a nap, amikor legeslegelőször mentek mindhárman az iskolába, és mindhárman ugyanazon az iskolakapun léptek át. ( Nem biztos, hogy lesz még egy ilyen tanév.)
Marci már nagyon várta, nem annyira, hogy ezen rugózott volna napokig, vagy hetekig, hogy mikor lesz már iskola, de annyira kíváncsi volt már rá, hogy milyen lesz. Hogy mikor fognak megtanulni olvasni, vagy írni. Hogy délutánra mondjuk fog- e már tudni valamit.

Itthon, bár nem volt semennyi időnk, mégsem hagyhattuk ki a tanévkezdős képet, mert na.. az mindennél fontosabb. :-)

Úgyhogy fél lábbal már kint voltunk az ajtón Milánnal, neki korábban kellett mennie a műsor miatt, de még gyorsan odaálltak a falhoz. Nem férnek már el, nehezen tudtam a fogasról arrébb tolni a holmikat, de ragaszkodtak a kamraajtóhoz. Pedig van egy szép üres nappalifalunk is :-)


Az iskolában Marci igazán vagány nagyfiúsan viselkedett. Nem volt elérzékenyülés, nem volt sírás, szépen ment a sorban le az udvarra az évnyitóra.

Az ovis barátjával, Tomival.


Feri azt mondta, hogy ő volt az egyetlen az összes elsős között, aki énekelte a Himnuszt. Igaz, hogy úgy, mint aki focimeccsen van :-)

Az első napja nagyon jól telt, bár nem tanult meg olvasni. Még.
Viszont kapott dicséretet, mert megvigasztalta Tamást, amikor sírt.

Milán meg ügyesen szerepelt. Ahhoz képest, hogy 2 délután próbáltak csak egy kicsit.



Ma, a második napon, már elkezdték a tanulást. És olyan boldog volt 💗 És olyan cuki, hazáig mesélte, hogy hány piros pontot kapott, meg csillagot Kincső nénitől, ( akinek mindig elfelejti a nevét), és az egyik csillagjára még koronát is kapott, mert annyira ügyes volt.


Hazafelé

Milánéknál is úgy tűnik lesz megoldás a tanerőpótlásra. Nem, sajnos nem jött még új ember, belülről próbálják helyettesítéssel megoldani, de erről majd külön írok. Tegnap elköszöntek Orsi nénitől. Milán azért elég szomorú volt, hogy nem jön többet. Mindenki személyreszóló könyvjelzőt kapott tőle, személyreszóló üzenettel. Milán el is tette emlékbe, nagyon kedves a szívének.
De ez már a múlt, és bizakodva nézünk a jövő felé.

9 megjegyzés:

  1. Érdekes, hogy még a ép gyermekek is ragaszkodnak pár évig a megszokott dolgokhoz. Pl. amikor a fiúk a kamra ajtó előtti teret választották fotózásul. Nekik biztonságot ad számukra a megszokottság amihez erősen ragaszkodnak.

    Sokáig azt hittem, csak az Autizmussal élő gyermekeknél és felnőtteknél van a megszokott dolgokhoz való erős ragaszkodás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Éva, még nagyon régről rémlik, hogy olvastam egy gyereknevelős könyvben, hogy minden gyerekben, ( és még a felnőttekben is ) megvannak egyes autisztikusnak titulált szokások, megszokások, amik, ahogy írod is, a biztonságot jelentik nekik. Gondoljunk csak az alvóállatokhoz való ragaszkodáshoz, vagy hogy kis ovis korban képesek ugyanazt a mesét olvastatni esténként milliószor, mert az jelenti nekik a megnyugvást, és még ezer ilyen van, kisebb vagy nagyobb gyerekeknél egyaránt. Nyilván, ha ezek a megszokások rögeszmések lesznek, és később a külvilágot teljesen kizárva zajlanak, akkor az már okot ad aggodalomra.
      Jelen esetben a kamraajtóhoz azért ragaszkodunk, mert valamiért ott kezdtünk el évekkel ezelőtt fotózkodni, ( mert máshol vagy sötét volt, vagy nagy volt a fény, vagy... ) és így a sokadik kép után jól látható már, hogy ki mennyit nőtt 1 év alatt. Kinek meddig ér a kilincs, ki meddig ér a karácsonyfás rajzon, ki hagyta már el a villanykapcsolót is... nem több ez egy jó mókánál :-)

      Törlés
    2. Az idei fényképnél már nem orgona síp szerűen magas mind a 3 gyermek: legjobban Mété nyúlt meg magasságban, pont olyan magas lett mintha Marci állna a MÁté mellett. Míg Milán és Marci majd nem egyformán magasak.

      10-14 éves kor között gyorsul fel a növekedés legjobban, a magasabb termetű szülök gyermekeinél látszik a legjobban. :-)

      Megkönnyebbültem abban a szempontból, hogy az ép embereknél is van autisztikusnak titulált szokások, legalább tudom nem sokban különböznek az Autizmussal élő emberek az ép emberektől. Mivel én érintett vagyok az Autizmusban.

      Sok sikert a fiúknak a tanulásban legyen felnőtt korukban sikeres Érettségijük és Diplomájuk is. :-)

      Törlés
    3. Igen, Máté rettenetesen sokat nőtt az elmúlt hónapokban, legalább 15cm-t. Évekkel ezelőtt a fogorvos azt mondta, hogy a fogsora alapján magas felnőtt lesz belőle. Hittem is meg nem is :-) Erre tessék, úgy nyúlik, mint a rétestészta.

      Én nem vagyok az autizmusban járatos, de ha jól tudom abban is vannak fokozatok. Milánnak volt oviban autisztikus csoporttársa, ő nem volt annyira súlyos eset, hogy ne járhatott volna "normál" közösségbe, csak nehezen, eleinte egyáltalán nem kereste a kapcsolatot a többiekkel. De mire nagycsoportosok lettek, addigra annyira sokat fejlődött, hogy elmondani sem tudom. De nyilván vannak ennek szakemberei, én nem vagyok az.

      Törlés
  2. És milyen jó móka ez :) , én is szeretem nagyon, bár nálunk erre Mátét már nem nagyon lehet rávenni :) ... Egyébként én is emlékszem, hogy Toma is ugyanezt gondolta, hogy pikk-pakk megtanul majd ott a suliban írni-olvasni, mondjuk már a második hétre :) .
    Sok-sok sikerélményt és vidámságot, na meg rengeteg barátot kívánok Marcinak az iskolakezdéshez és persze hasonlókat a "nagyoknak" is :) !!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ma is úgy jött haza, hogy " ma sem tanultunk meg olvasni." :-)

      Törlés
  3. Látom Máté egyedül megy haza az iskolából, és gondolom haza viszi a Milánt és a Marcit is az iskolából. Már mint a fénykép alapján.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Máté szokott egyedül hazajönni, de a testvéreit nem hozza. A kicsiket én hozom-viszem.

      Törlés
    2. Jobb a biztonság a kicsiknél míg a Máténál rutinosabb önálló haza felé menet az iskolából! A régi lakóhelyemnél sajnos láttam egyik reggel, hogy egy 5. osztályos körüli lányra (éppen alig kezdett el önállóan felnőtt kísérő nélkül iskolába járni), rá lett bízva az 1. osztályos körüli kislány testvére.

      1. osztályos kislány meg nem fogadott szót a buszmegállóban a nővérére. Többször kellett a nővérének buszmegállóba vissza húznia ne hogy egy autó elé kerüljön.

      25 éves 5. osztályos korom óta járok egyedül haza 17 éves korom óta tudok belvárosba is önállóan menni. Viszont a Zugló kerékgyártó utca zebráján már nem közelítem meg a védett munkahelyemet....

      Törlés