Utolsó

Utolsó nap mentünk ma Milánnal az oviba... utoljára megyek ma délben érte... utoljára fordulok be a a folyosón balra, a Csillag csoport felé... nem kell már többet felnéznem a kapuból az ablakukba, hogy be van-e már húzva a függöny, vagy ki van-e már húzva, vagy hallatszik-e ki valami a csoportból. Nem kell, de biztos föl-föl fogok pillantani eztán is, ősszel is, és amíg csak Marci ovis lesz. 

Hiányozni fog! 

Nem vagyok jó búcsúzó, ezért nem is búcsúztunk el igazán sem az óvónéniktől, sem az ovitól, hiszem fogunk még erre járni, még ha az nem is lesz már soha olyan, mint az elmúlt 3 év. De magunkkal visszük a szép emlékeket, a rengeteg dalt, amit tanultak, amit Milán folyton énekelget jövet-menet. 

Tegnap is mentünk a buszmegállóba, és közben a "Kassai szőlőhegyen két szál vessző"-t énekelgette. Mondta, hogy ahogy elmentünk az ovi mellett, eszébe jutott, hogy Szilvi nénivel ma milyen jót beszélgettek a fociról, és hogy mindig úgy van, hogy amikor eszébe jut Szilvi néni, akkor jön valami ének a szájára. :) Hát nem édes :)

Összeszedtem pár akkor és most-ot. 

Így indultak oviba annak idején, 2013. szeptemberében. Máté a nagycsoportot kezdte akkor, most meg tessék... ma ő is befejezte a 2. osztályt. 

Az első kézmosás az első napon. És az utolsó napon, ma reggel. (Remélem mosnak még ma kezet, nem a reggeli volt az utolsó kézmosása :) ) 

 Itt jobban látszik, hogy majdnem hónaljig ér neki a csap... Most pedig már kilóg a tükörből is.

Akkor 98/104-es ruhákat hordott, most 122-128-ast. 

Akkor 23-as volt a lába, most 30-as. 

Akkor 15 kiló volt, most 22. 

Ami nem változott, az a fogak száma. Még mindig nem esett ki egy foga sem!!!!
És a nyuszika (becsületes nevén: Huli) is végigdolgozta Milánnal az ovis éveket. :)

Ma reggel.

Mátéval ma reggel. Vajon hány tanév erejéig leszek még én a nagyobb?

Mátékás

Marcis