Most, hogy Máté többé kevésbé a kiságyban alszik el, így muszáj volt kicsit megerőltetnem a memóriámat, és előkaparni valahonnan nagyon mélyről egy-két altatáshoz passzoló verset, éneket. Nem sokat tudok fejből, de amit igen, azok úgy tűnik beváltak,mondjuk kell mindehhez a kézfogás, és a pocaksimi is, de hát semmit sem adnak ingyen, a nyugodt éjszakának ez az ára. És hogy miket szoktam én verselgetni Matyinak? Ezeket itt ni:
Gazdag Erzsi: Ringató
Ring, ring,
ring a nád.
Nádon ring a fészek.
Nádirigó kisfia,
aludj, álmodj szépet!
Du-du
szól a szél.
Szól a szél dudája.
Elaludt a kisrigó.
Alszik a nád és a tó.
Alszik, alszik minden.
Aludj te is, kincsem!
Zelk Zoltán: Este jó, este jó
Este jó, este jó,
este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.
Ég a tűz, a fazék
víznótát fütyül
bogárkarika forog
a lámpa körül.
A táncuk karikás,
mint a koszorú,
meg is hal egy kis bogár:
mégse szomorú.
Lassu tánc, lassu tánc,
táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.
De az ágy, meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.
Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is, mint a füst,
mert könnyű vagyok...
Ki emel, ki emel
ringat engemet?
Kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet...
Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül és ott ülök
az ölében én.
Weöres Sándor: A kutya-tár
Harap-utca három alatt
Megnyílott a kutya-tár,
Síppal-dobbal megnyitotta
Kutyafülü Aladár.
Kutya-tár! Kutya-tár!
Kutyafülü Aladár!
Húsz forintért tarka kutya,
Tízért fehér kutya jár,
Törzs-vevőknek öt forintért
Kapható a kutya már.
Kutya-tár! Kutya-tár!
Kutyafülü Aladár!
Weöres Sándor: Altatódal (ebből a csíjjás részt én kihagyom)
Csíjja, csicsíjja, rózsa,
Csicsíjja, mályva!
Hold-lepte úton,
Csillag-lepte úton,
Két kutya kullog,
Köves, szeles úton
Csíjja, csicsíjja, rózsa,
Csicsíjja, mályva!
A nagyfülü kutya kérdi:
Rózsa-rózsa mit csinál?
A nagyorru kutya kérdi:
Mályva-mályva mit csinál?
Rózsa-szál, mályva-szál
Kék gyöngyöt tesz bársony-tokba,
Addig jó, míg szundikál.
Dalokkal már bajban voltam, mert a tipikusan gyerekdalokat valahogy nem komálom, sokuktól a hideg is kiráz. Viszont van régről két kedvencem, amit ha minden kötél kötél szakad előveszek, persze csak a kötelező "Tente baba tente" után, de igyekszem az éneklést hanyagolni. Nem akarok sérülést okozni a gyereknek. A második dalnak azért ezt a verzióját választottam a sokszáz közül ami a neten kering, mert a legeslegeslegvége könnyfakasztóan szép, szerintem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése