Megtörtént

Most már tudom, hogy nem szabad az ördögöt a falra festeni. Megjegyeztem egy életre. Csak a kapuig akartunk kimenni, mert jött valaki hozzánk. És mintha csak éreztem volna az elmúlt napokban, hogy történni fog valami, talán ezért is esett olyan rosszul most az egyedüllét, talán túl sokat gondoltam arra, hogy bármi baj történhet velünk. És tessék.... Megtörtént a baj. Elcsúsztam a lépcsőn. Azt már mondanom sem kell, hogy Matyi az ölemben volt. Erről szerencsére esés közben sem feledkeztem meg, így estemben-röptömben úgy fordultam, hogy neki egy haja szála se görbüljön. Nem is görbült. Csak nagyon megijedt. Én meg ráestem az alsó lépcsőfokra a derekammal, ami most úgy fáj, hogy minden mozdulattal sikítani tudnék. Matyi azóta ölbenMatyi lett, ennél nagyobb baja szerencsére nincsen,  de még most is remegek, ha visszagondolok az eseményekre. Olyan esés volt ám ez mint a rajzfilmekben, lábak a levegőben, és csatt.  Derekamra rákentem az egyetlen kenőcsöt, amit találtam a lakásban. Szerintem nem hatott. Nyilván nem erre való volt, de egy próbát megért. És elindítottam a kenyérsütőbe egy kenyeret. Mert azt már most tudom, hogy holnap nem fogunk boltba menni. 

Most aztán én is megbizonyosodhattam arról,  hogy a vonzás működik. Csak jobb lett volna valami jóval kipróbálni. Mostantól egy tengerparti nyaralásra gondolok, hátha az is bejön:)