Ügyvéd Urammal akkor találkoztunk először, amikor pár éve ide költöztünk
és gondoltuk teszünk egy sétát, hogy lássuk, hová is költöztünk
tulajdonképpen. Ügyvéd uram az utca túlsó felén campingszerű
kerékpárjával járőrözött, rótta a köröket, fel és le, figyelve
arra, hogy a kereszteződésen ne jöjjön át. Kedvesen köszönt, és gondolom
látta, hogy nem vagyunk idevalósiak, mert mondta, hogy van 2
eladó ház a szomszéd utcában, nem nézzük-e meg, szívesen megmutatja.
Mondtuk, hogy nem, mert most vettünk itt egy lakást,egyelőre nem kell
másik. Ennyiben maradtunk.Kicsit tartottam tőle, mint mindenkitől, aki
nem egészen százas, valamiért úgy vagyok velük, hogy ezek bármire
képesek. Ezért ha tehettem el is kerültem az Ügyvéd Uram fennhatósága
alá tartozó utcarészt. Egyszer aztán mégis arra felé vitt az utunk, és
persze megint ott volt az utcán, hisz mindig ott van. Ekkor már
ismerősként köszöntött bennünket, messziről szaladt felénk, kiabálva
Ferinek, hogy "Ügyvéd uram, ügyvéd uram, de jó hogy jön".Hát innentől
fogva hívjuk mi Ügyvéd uramnak, az igazi nevét nem tudjuk, nincs kiírva a
postaládájára sem. Nem lehetett nem beszédbe elegyedni vele, megint
ajánlott 2 házat, hogy vegyük meg, megmutatta a sajátját is, de az nem
volt eladó. Mesélt pár dolgot magáról, és az Ő feladatáról, hogy
azért köröz itt az utcában a biciklijével, hogy a tolvajokat elüldözze.
Kedves tőle:) Azóta rendszeresen találkozunk, néha szóba elegyedünk.
Mókás figura. Az ősszel lefestette piros zománcfestékkel a házát, és
amit körülötte talált. A házat, ameddig a létráról elérte, a kerítést
csak kívülről, de lefestette a széket, a lapátot, körberajzolta a
házszámtáblát, a vigyázz a kutya harap táblát, bár nincs kutyája, és
festett a kukájára egy nagy Ü betűt, ami nem tudom mit jelent.
Mindig megdícséri Matyit, és mindig megkérdezi, hogy kisfiú-e vagy
kislány. De rá nem haragszom emiatt. Most ha megyünk a boltba, piacra
legalább egyszer elmegyünk a háza előtt. Feri mindig megkérdezi, hogy
voltunk-e sétálni és hogy találkoztunk-e Ügyvéd urammal, és mit mondott.
Pár hete mikor nagyon hideg, és vacak idő volt, nem láttuk. Aztán később
sem, amikor már nem volt olyan hideg. A redőnye le volt húzva, Ő sehol,
pedig mindig kint van, és még a kert végéből is szalad felénk.
Aggódtam, hogy nincs-e valami baja. Nem tudom, hogy van-e valakije, és
ha van ránéz-e egyáltalán. Már épp elterveztem, hogy vagy megkérdezem a
postást, hogy nem tud-e róla valamit, vagy ha legközelebb arra járunk
becsöngetek. És végszóra, hétfőn újra találkoztunk, vidám volt mint
mindig, és messziről köszöntött. Elmondott egy rövid sztorit, hogy épp
mit csinál, és megdícsérte Matyit. Én pedig megnyugodtam, hogy nincs
semmi baja. Egy üde színfolt Ő az utca életében, sajnálnám, ha történne
vele valami.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése