Aztán szépen kiforrta magát a dolog, mert kiderült, hogy Máté megy a zenekaros táborba Tihanyba, aminek az utolsó estéjén búcsúkoncertet tartanak a Rege cukrászda előtt, amire várják szeretettel a szülőket is. Szóval nem volt kérdés, hogy ekkora időzítjük a balatoni nyaralásunkat. Pluszba jött már, hogy Milán pont ugyanezen a héten Balatonföldváron táborozott, és neki is 3-án ért véget a buli.
Úgyhogy az volt a terv, hogy 2-án, pénteken lemegyünk Füredre, szombaton délelőtt átmegyünk Földvárra, összeszedjük Milánt, este Tihanyban meghallgatjuk Mátét, aztán indulhat a nyaralás.
Mátéval nagyjából viber-kapcsolatban voltunk a héten, már amennyire volt térereje ott a Belső-tó partján, és írta még korábban, hogy pénteken is fellépnek, és ha odaérünk időben, menjünk akkor is. De pénteken nagyon esett az eső, és az aznapi koncertet ezért nem tartották meg :-(
Így nem mentünk aznap este Tihanyba, hanem megvártuk, míg eláll az eső, ez olyan 7 óra tájban lehetett, és lesétáltunk Marcival a partra, hogy mégis ne csak a kocsiban meg a szobában üljünk egész nap.
A strandon az összes kacsa a felázott fűben lubickolt. Marcinak nagyon tetszett.
Aztán lesétáltunk a kikötőbe, és addigra már látszott, hogy nem fog már többet esni, kezdett a lemenő nap áttörni a szürkeségen, és még szivárványt is láttunk.
És hogy kihasználjuk, hogy csak egy gyerekünk van, és Marci már olyan régóta szeretne felülni a Dottóra, de a nagyoknak ez már nem annyira buli, most itt volt a remek lehetőség, hogy menjünk vele egy kört. ( ültünk már rajta korábban, de akkor még Marci babakocsis volt )
A vonatozás után már csak visszasétáltunk a faházba, és készültünk a másnapra, hiszen amellett, hogy összegyűjtöttük a Nagyokat, nagyon izgalmas napnak ígérkezett. ( és az is lett )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése