2019. augusztus 27., kedd

Balatoni nyaralás 4.2. - A bándi Essegvár

Fogok majd még Kisvárdáról mesélni, meg arról is, hogy mennyi szépséget láttunk 1 nap alatt a környéken, de most egy huszárvágással még visszatérnék a Balatonhoz :-)
A római romok után még nem indultunk haza, mert amikor a térképet nézegettük reggel, akkor észrevettük, hogy Bándon van egy várrom,  Essegvár romjai, amit eddig még nem hogy nem láttunk, de még csak nem is tudtuk, hogy ott van. És mivel Nemesvámostól ez nem esik annyira messze, és mivel azt írták a kommentek, hogy nagy dologra ne számítsunk, de egy várromnak támasztott követelményeket nagyszerűen hozza, így gondoltuk, még pont belefér, hogy rápislantsunk.
Így kerültünk Bándra.

A vár alatt egy szuper játszótér van. Egyetlen hibája volt csak, hogy nulla árnyék volt fölötte, és ez így déltájban, kora délután nem esett jól. Nem is volt rajtunk kívül senki :-) De látszott, hogy még nagyon új, csillogott-villogott, és körbe van ültetve facsemetékkel, amik ha megnőnek, biztos klassz árnyékot fognak adni.








Innen indultunk föl a várhoz. Egy nem túl hosszú, és nem is megerőltető rövidke emelkedő után már láttuk is a tornyot. És nagyjából ez a torony az egyetlen épebben megmaradt része a várnak, meg némi falmaradvány :-( Az Árpád-kori várat valószínűleg az 1200-as évek végén építették, és a 16. századig az Essegvári család birtokában volt, akik birtokközpontként használták egész addig, amíg át nem helyezték a központot Döbröntére, és innentől kezdődött a vár hanyatlása.
A vár történetéről a balatoniromokon sok mindent lehet olvasni.






Habár a várból nem sok maradt, a kilátásért mindenképp megéri feljönni a kis dombra.


Sajnos már a toronyba sem lehet felmenni, le van lakatolva. Ellenben egy régésztábor keretén belül tovább folytatódnak a feltárások az egykori várudvaron. Hátha egyszer ebből a várromból is lesz majd egy igazi vár :-) Mint ahogy a pécselyi Zádorváron is dolgoznak, ahol pár éve még a munkálatok megkezdése előtt jártunk.




Persze innen sem távoztunk úgy, hogy ne bővült volna a képzeletbeli bakancslistánk, merthogy lentről, a parkoló mellől indul a Tiszafa-tanösvény, ami egy körtúra a szomszédos hegyeken, keresztül az ország egyetlen tiszafaligetén, ami 1951-től védett terület. A tanösvény a kiírás szerint kb. 10 km hosszú, szóval abszolút vállalható, ha az ember úgy készül... mi most nem úgy készültünk, a gyerekeket kitörte volna a frász, ha még bejelentem, hogy akkor most végigmegyünk a tanösvényen :-) de  legalább elraktároztam, és lesz miért visszajönni.




A napot persze, hogy strandolással zártuk :-)




2 megjegyzés:

  1. Szerintem ezt a várromot néztem ki én is, még talán tavaly ősszel, úgy volt, hogy két napra arrafelé leszünk, de aztán nem jött össze a dolog, így nem mentünk arra :) , de legalább most nálad láthattam és talán el is megyünk arrafelé egyszer :) ...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Húúú, ősszel pedig biztos gyönyörű a táj! Ez a tanösvény nekem nagyon birizgálja a fantáziámat, úgyhogy remélem, még nekünk is lesz lehetőségünk visszatérni.

      Törlés