Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy iszonyatos nagy távolságra járunk oviba, van az négy háznyi is :) Mindennel együtt, ajtótól ajtóig szerintem nincs több 100 méternél. Így aztán nem kérdés, hogy mi gyalog járunk óvodába. Vagyis a fiúk még erre a távolságra is előveszik a bicajt, de semmiképpen nem megyünk autóval, mint Máté csoporttársai közül többen is. Időről-időre rá is zendít, hogy ő miért nem jár sosem autóval oviba, és hogy ha iskolás lesz, akkor viszont jó lenne, ha vennénk nekem is egy autót, mert az azért már messze van, és akkor lehetne autóval menni. Szóval nagy álma, hogy ő is autóval menjen oviba.
Korábban az volt az álma, hogy Apa menjen érte. Ez teljesült is 2-szer, 3-szor a három és fél év alatt:)
És ma teljesülhetett a másik álma is!
Merthogy papírgyűjtés van az oviban, és mivel az őszi gyűjtésből kimaradtunk, mert akkor voltunk Csehországba, így mostanra jó sok papír összegyűlt, amit leggyorsabban, és legegyszerűbben úgy tudtunk elvinni, ha autóba pakoljuk, majd négy házzal arrébb kipakoljuk. Így hát reggel a fiúk lelkesen pattantak autóba arra másfél percre :) Komolyan több időbe telt kiállni az udvarból, mint odaérni az ovihoz :) De hát édesek voltak, úgy örültek!
:)) Édesek! :) Olyan jó ezeket az apróbb álmokat megvalósítani és velük örülni az eredménynek. :))
VálaszTörlés