Szeretjük a palacsintát. A fiúk is szeretik. A lekváros és a kakaós a kedvencük. Nem mondom, hogy sűrűn szoktam sütni, de azért olykor-olykor igen, de leginkább a "ki kell érdemelni" kategóriába sorolnám.
Mivel a héten megint be vagyunk zárva a lakásba, és egy bevásárláson kívül nem voltunk sehol, ez igencsak érezhető a fiúk energiaszintjén.
De hogy ne legyen olyan unalmas az itthoni élet, gondoltam sütök nekik palacsintát, úgyis van egy csomó meggylekvárunk.
Sütés közben a fiúk folyton azt kérték, hogy dobjam fel a palacsintát. Fel is dobtam, el is kaptam, a fiúk meg elégedetlenkedtek, hogy miért nem ragad fel a plafonra:)
Pikkpakk elfogyott az összes.
Palacsintasütés közben pedig mindig a Peppa malac ide vágó része jut eszembe. Az egyik kedvenc részem egyébként, az a legviccesebb, amikor felmennek az emeletre leugrálni a plafonra ragadt palacsintát :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése