Milán
- köhögött a farom! azaz pukizott
Bár legtöbbször helyesen beszél, néha-néha becsúszik egy-két ragozási probléma. pl.
Papáékkal szkájpol. Arról mesélnek, hogy tortát sütöttünk.
- Kinek sütöttétek azt a tortát?
- Nekünknek!
Igazából Apának, születésnapjára.
vagy
Pelust cserélünk. Közben Máté ugrálni kezd az ágyon, pedig jól tudja, hogy az tiltólistás. Milán gyorsan figyelmeztet is:
- Anyaaaa, Máté ugrálik az ágyon! (nem mintha ő nem tenné sokkal többször mint Máté, de ez most mindegy is)
Még Szoboszlón történt, hogy amikor a recepciónál ácsorogtunk és mindenféle információt kértünk, addig Marcikát a masszőrnéni vette kezelésbe. Na nem masszírozta meg, pedig nagyon kis gyúrnivaló teste van, hanem csak ölbe vette, dédelgette, szórakoztatta, és közben a nagyokkal is beszélgetett erről-arról.
Egyszer csak mondja nekik, hogy mi lenne ha MArcikát most p hazavinni, vagyunk épp elegen, fel sem fog tűnni, hogy egyel kevesebb gyerek van körülöttünk. Mire Milán:-
- Hékás!!!! Ő a mi babánk! Nem viszed haza! Marcika a mi babánk!
A múltkori ominózus eset óta nem történt érdemi változás szobatisztaság terén. Most ott tart, hogy bugyit kér, amit hosszasan válogat, aztán a kiválasztott példányt felhúzzuk a pelusra (!). Ilyenkor mindig megbeszéljük, hogy szól, ha jönni akar valami. Valahogy így:
- Mindenképpen szóljál majd, amikor úgy érzed, hogy pisilned kell!
- Jóóóóó, szólok!
- De előtte szóljál, ne utána! ( mert szokott szólni, de szerintem akkor, amikor éppen csorog, vagy már túl van rajta. De már ez is haladás:)) És ha szólsz, akkor tudunk menni vécére, és nem lesz pisis a bugyid!
- Nem megyek vécére!!!!!-tiltakozik hevesen
- Miért nem???? Máté is a vécébe pisil, meg Apa is, Én is, Te is olyan ügyes vagy!- győzködöm.
- Neeeem, nem megyek vécére!!!! Majd akkor megyek vécére, ha versenyautós bugyim lesz, addig nem!
Hát jó! Ma vettünk neki egy rend versenyautós (értsd: verdás) gatyát. Most két napra vidékre utaztak Papáékhoz, de jövő héten meglátjuk mi lesz a sorsa ezeknek a verdás bugyiknak:)
Máté
Londonos képeket nézegettem tegnap csak úgy. Nem jártunk még ott, de nagyon szeretnénk. Mondom is Ferinek, hogy csak jó lenne elmenni Londonba. Mire Ő helyesel, hogy persze, majd elmegyünk, hiszen nem is volt ez kérdés sosem.
Máté:- Én is megyek!
Én:- Nem, te nem jössz, csak mi megyünk majd apával ketten.
M:- Neeeem, én is megyek!
Én:- Nem, ti nem jöttök, ti majd itthon maradtok mamával.
M:- Neeemmm, neeemmm!
Aztán kicsit elgondolkodik.
M:- De Londonban lakik Szörnyella!!!!!! Akkor én nem is megyek oda!
:))) Már csak a másik két gyerekünket kell meggyőzni róla, hogy akarjanak velünk tartani:)
Hupikék Törpikék megy reggel a tévében.
Máté mondja:- Kókuszpók
Én: -Az nem kókuszpók, hanem hókuszpók, hó-kusz-pók, szótagolom neki, hogy jobban megértse.
M:- Nem, Kókuszpók!!!!
És ki is tart emellett a meggyőződése mellett.
Becézgeti Simikét.
- Picurkám:)
- Picurka Simuka:)
- PiciSimi:)
- MarcikaSimike:)
És gondoskodik róla:
- Gyere Picurkám, majd én elringatlak! -és miközben hintáztatja a nyugifotelben a "szervusz kedves barátom" kezdetű nótát dalolja neki fennhangon. Siminek tetszik, nem sír tovább, megnyugszik. Volt már hogy tényleg el is aludt:)
- Picurkám, nem sírj, itt vagyok, vigyázok rád!
- Marcika, én vagyok a nagy, okos bátyád!
Milánnal összekapnak.
- Milááááááán!- harsogja bele a nagyvilágba- na jó!!!! Te most már biztos hogy nem jössz majd a szülinapomra!!!!
Viccesebb az, amikor nekem is ugyanezt elmondja, amikor rám mérges:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése