Ha december, akkor mézeskalács. A fiúk
nagyon szeretik, és igazán hálás közönségek, mert bárhogy is sikerül
mindig megeszik az utolsó morzsáig. Van egy nagy fémdobozunk, amit
ilyenkor adventi időszakban jól megtöltünk kaláccsal, aztán újratöltjük,
és megint újra. Máté már hónapokkal ezelőtt kérdezte,. hogy mikor
töltjük már meg a dobozt. Hát tegnap megtöltöttük. Többé-kevésbé.
Délelőtt Milánka segítségével már
megsütöttem egy adagot, mert az adventi naptárra is ezt akartam tenni.
Tavaly is kalácsos naptárunk volt, idén is az lett, mert valahogy
elmentek mellettem a napok, és mire feleszméltem, addigra már nyakunkon
is volt a december. No de jövőre már újítok!!!!
De mivel Máté is nagyon szeret kalácsot
szaggatni, így ovi után vele is sütöttünk egy adagot. Egy adagból nekem 2
tepsinyi nyúl, medve, kisautó, repülő, kisvirág-nagyvirág, holdacska
lett, azaz összesen 4 tepsit sütöttünk. És ezzel még nincs vége, mert
szeretnék még snassz fenyőfás-csengős formákat is csinálni, amit majd a
fára akasztunk.
Szeretem ezeket az együttsütős
pillanatokat. A fiúk olyan lelkesek, olyan aranyosak, és ők is nagyon
szeretik, emlékeznek rá. Máté már profin szaggatja a tésztát, Milán még
inkább maga gyurmáz belőle ezt-azt, kígyót, labdát, mikor mi sikerült,
és a sodrófát is olykor-olykor kardnak használja, de neki nem volt jó a
neki való kicsi fa, neki a nagy kellett, amivel én dolgoztam volna.
És mivel akadt segítségem bőven, így a
végére még arra is jutott energiám és kedvem, hogy cukormázzal
kidíszítsem az elkészült remekeket.Ezen a téren bevallom van még hová
fejlődnöm:)
Várjuk már a karácsonyt! Előtte pedig
még a Mikulást, meg Máté szülinapját, sőt még koncertre is megyünk. Nem
fogunk addig unatkozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése