Most így

Elmentünk hétvégén a Brendonba. Na nem akartunk venni semmit, de jó volt körbenézni. Rengeteg gyönyörű holmi van itt. Leginkább a kis tipegők és rugdalózók tetszenek, ezeket órákig el tudnám nézegetni, anélkül, hogy egyet is megvennék belőle. hihetetlen elképzelni, hogy egy ilyen pici lény fog velünk lakni pár hónap múlva, és átveszi az irányítást az élünk felett. Most már kezdem megszokni a gondolatot, kicsit most már a babakocsi és egyéb furcsa dolgok is érdekelnek, amik kicsit korábban még nem. Észreveszem magamon, hogy egyre többet gondolok arra, hogy mi mindent kell majd Fecsónak beszerezni, addig elintézni, átrendezni. Persze most már napi kapcsolatban vagyunk, ezért is könnyebb rá gondolni, mert ha véletlenül elfelejtkezem róla, pl. ma éjszaka, és nem úgy feküdtem, ahogy neki is jó, hát akkor könyörtelenül jelez, hogy hahó. Ugyanígy, ha nem kap tízórait, vagy uzsonnát. (Szigorúan gyümölcsöt, mert hát a kilóimra is figyelnem kell, önző módon.) Hát így éldegélünk mi kettecskén:)