Megkezdődött!

Mindenféleképpen egy rendhagyó iskolakezdésen vagyunk túl! 

Első nap az iskolában! 

Teljesen új életérzés volt. 

Az, hogy szülőmentes volt minden iskolában a tanévnyitó, az nagy könnyebbség volt, márcsak lélektanulag is, hogy nem volt késztetésem, hogy mondjuk végigálljam Milán évnyitó istentiszteletét meghatódva, hogy milyen nagy lett :-) 

Ehelyett volt hosszú sorbanállás az iskolakapuk előtt, mire minden gyereket lefertőtlenítettek. 

Tegnap még mindenki hazajött viszonylag korán, csak pár osztályfőnöki óra volt. 

Kicsit még minden olyan káoszos. A széthúzott ebéd miatt Marcinak a korábbi 16 óra helyett 16.30-ig van tanulóideje a suliban. Ez nekem mondjuk jó, mert így Milánt simán be tudom gyűjteni előtte, és együtt megyünk MArcikáért. Leszámítva, ha nincs focija, oboája. 

Az oboa még nem tudjuk mikor lesz, de Milán órarendje nem annyira feszített. Egyelőre. 

Máténak totál szívás szerintem az órarendje, bár még azt mondják ez még nem a végleges, de ezzel meg nehéz íígy tervezni, hogy párnaponta másikat kap... 

Ők eleve 8.15-re járnak. Aztán ehhez hozzájön, hogy 3-szor a héten nincs első órája. Azaz csak 9.15-re megy. Ellenben ott van 3-ig. És ez a reggeli teszetosza másfél óra annyira hiányzik a délutánjából. Akár tanulnia kellene, akár hegedülnie, azt nem reggel fél 8-tól fél9-ig fogja csinálni.... Így viszont nagyon necces, hogy mikor tud úgy hegedűórára menni, hogy ne egy nagy katyvasz legyen a napja, és legyen még ideje sportra is, és tanulásra is. De majd biztos kialakul, meg majd megszokjuk, csak egyelőre ez még annyira átláthatatlan. 

Marci egyelőre sima liba. Bár ő is átkerült nagyobb korcsoportba, és így kásőbb kezdődik az edzése, így neki is van egy nagyobb luk a suli vége és az edzés előtt, de majd valahogy áthidaljuk. 

Amúgy meg olyan érzésem van, mintha minden iskola csak kapálódzna a víz tetején. Nyilván megvannak az előírások, amiket továbbítottak, és igyekeznek betartani, igyekszünk betartani, de mind olyan vergődés szagú. Mert jól hangzik az, hogy a gyereken kívül nem mehet be senki az épületbe. Csak járnak ám oda máshonnan fejlesztésre, zeneórára, edzésekre egyéb gyerekek, akik más iskolába járnak, ergo más közösségben vannak, és délutánra ez már mindegy? Csak délelőtt nem találkozhat egyik osztály a másikkal, délután szolfézson meg fociedzésen meg igen? 

És akkor még mindig ott vannak a szülők... 

Ha a gazdaságissal van dolgod, nem mehetsz be, ha az oszt.főnökkel, nem mehetsz be, ha le kell adnod egy papírt nem mehetsz be. elvileg. Aztán persze mindig ott van, na jó, de akkor gyorsan, és csak oda, és máshová nem, sattarasattara... És akkor meg már ott ette meg a fene az egészet... persze én is szívom a fogam, hogy mi lesz télen, ha engem sem engednek be Milán oboaórájára, és kint kell megvárnom esőben/hóban/fagyban? Vagy nem mehetek be edzés után rádobni Marcira a ruháját? És a Marcinál sokkal kisebbek szülei sem? 

Szóval eléggé kacifántos. 

Maszkot csak a közös helyiségekben kell hordaniuk, folyosó, wc, ilyesmi, az osztályteremben nem kötelező. Szerencsére. 

Én tegnap végigültem egy 2 órás szülői értekezletet maszkban, 31 szülőtársammal és 2 pedagógussal együtt egy nyitott ablaknál is levegőtlen osztályteremben. De az első órában már azt éreztem ott fogok elaludni, a végére meg konkrétan szédelegtem. 

Na de a lényeg, hogy nekivágtunk! Elkezdtük! És még kicsit lelkesedtünk is mindannyian. A fiúk is. Még ha nem is mondták ezt így ki, de látszott, hogy örömmel, és ágálás nélkül keltek reggel, és mentek. Délután pedig mindegyiket mosolygósan, jókedvűen kaptam vissza. 

Máté nem túl bőbeszédű, egyelőre azt tudjuk, hogy jó a suli, az osztálytársak is jók, és jövő szerdán lesz szülői, elvileg személyes. 

Milán pedig ragyog a kis pajtásaival :-) 

Marci meg nagyon nagyfiúsan veszi a másodikat. Félvállra dobott táskával, vagányan. 

Reggel, bár eléggé rohanós volt, mert nem vagyunk még képben. hogy pontosan mennyi időt is vesz igénybe az utazás, de azért sebtiben lefotóztam őket. 

Arra, hogy az új szép ajtó elé álljanak, hallani sem akartak. Itt szoktuk, és kész. :-) Én meg abban az órában nem vitatkoztam velük. 

A tavalyival összevetve Máté szinte egy fejjel nagyobb, Milán és Marci pedig olyan 10 centiket kb.  De pont annyival kellett nekik nagyobb ruha is. Egy számot a karantén alatt simán átnőttek pizsialsóban :-) 

Marci reggel

Kisgimnazisták délután