2015. február 4., szerda

Szülőin

Iskolai szülői volt tegnap este. Ide kicsit mindig nagyobb kíváncsisággal megyek, mint az ovisokra, ez még olyan új, kicsit más, és  zökkenőmentesebben is zajlik, mint az ovis, ahol mindig van valakinek valami óhajsóhaja, ami persze olyan, hogy nem is oda tartozik, és nem is ránk. Hát itt nem volt semmi ilyen. 
A tanítónéni gyorsan elsorolta, hogy mi minden várható a félévben, mikor milyen esemény, program, kirándulás, tanítás nélküli nap, stb., csak a szokásos. 
Majd azt is elmondta, hogy most hogy "nagy" második félévesek lettünk, ez mivel jár, milyen követelmények vannak/lesznek, mik azok amiket év végégig mindenkinek el kell sajátítania, és milyen szempontok alapján van az értékelés. 
Matek: hát ez egyértelmű. Rég túl vannak a 10-es számkörön oda-vissza. Vették a térfogat és tömegszámítást 10-ig, és most tértek rá a 20-as számkörre és a római számokra. 
Olvasás: bár még csak a szótagolva olvasás a követelmény, de emellé most már az értő olvasás fontossága is bejön(tt). Az olvasást osztályon belüli csoportbontásban tanulják, de feladattól függően kerül valaki egyik ill. másik csoportba. A jobbak, és Máté is ide tartozik, többször kapnak önálló feladatot, olvasás, kérdésekre felelés, stb... Míg a többiekkel együtt dolgozik A. néni. Kezdenek mondatokban gondolkodni, bejelölik az olvasmányban a mondat elejét-végét. Év végére a hangsúlyozás is menni fog. És hát gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni mindenkinek kell!
Írás: betűalakítás, betűméret, betűkapcsolás, vonalrendszerben maradás, ékezetek, ezek számítanak bele az értékelésbe. Van/lesz hallás utáni írás, és másolás, és kapnak majd egy listát is, hogy melyek azok a szavak, amiket év végére minden tisztességes elsősnek le kell tudnia írni gondolkodás és hiba nélkül.
Irodalom: Mese és vers tanulások lesznek. Tartalom elmesélése saját szavakkal. Szereplők felsorolása, azok tulajdonságai, jók, rosszak, tanulság. Képről mesélés szabadon. 

Tömören ennyi. Csak hogy meglegyen. 

Közben-közben mindig mesélt egy kicsit a gyerekekről, többnyire dícsérte őket, hogy szépen összekovácsolódott a banda, hogy az udvaron is együtt játszanak, nem szélednek szét a szélrózsa minden irányába. annak persze viták és összeveszések, de míg kezdetben minden megoldást a tanítónénitől vártak, egyre inkább el tudják rendezni ezt maguk között. Nagyon jószívűek, és nagyon segítőkészek, és hatalmas versenyszellem van bennük, jó értelemben. Azt mesélte A. néni, hogy most azt "játsszák", hogy egy jó olvasó mindig segít egy gyengébben olvasónak. Kiülnek a folyosóra a padra, és elolvasnak valamit együtt. Valaki ezt kitalálta, nem tudta A. néni sem, hogy ki, és most már megy a versengés, és tegnap már 4 páros kuporgott a padon :) 

De ami igazán fontos, és említésre méltó, hogy a végén váltottam pár szót A. nénivel, mert kérdezni szerettem volna tőle valamit. De még mielőtt bármit is szóltam volna, azzal kezdte, hogy had mondja el ő először, hogy Máté mennyire kezd kinyílni, hogy az utóbbi időben szinte szárnyakat kapott, és aktív, részt vesz a közös munkában, és véleménye van, de az önálló munkáján is látszik, hogy sokat javult,  odafigyel, igyekszik. Azt mondta: " Nagyon meg kell dicsérnem, és remélem, hogy ez még csak a kezdet, és a határ majd csak a csillagos ég lesz!"
Hát úgy örültem neki, hogy ezt mondta :) És Máté tényleg igyekszik, és többnyire zokszó nélkül jön gyakorolni, legyen az írás vagy olvasás.
És bár ahogy a padjában átnéztem a holmiját találtam ott meg nem csinált házi feladatot az írás füzetben, amit haza sem hozott, mégis mosolyogva tekertem haza :) 

2 megjegyzés:

  1. De jó :), nagyon ügyes Máté, biztos, hogy minden rendben lesz vele, ahogy a tanító néni is mondta, bármeddig eljuthat :) ! Ez olyan megnyugtató, amikor ilyen jó híreket hall az ember lánya szülőin :) ...

    VálaszTörlés
  2. Kerek a világ:-) Jó osztály, jó tanító nénik, ügyes Máté! Ez az igazi boldogság:-)

    VálaszTörlés