2014. április 25., péntek

Lepkés

Szerdán,  mikor mentem Mátéért az oviba, csupa pirospozsgás volt az arca. Azt gondoltam, biztos melege van/volt, mert hosszú ujjú póló volt rajta. Nem viszketett, nem fájt neki, bekentük itthon és el is halványult. Másnap reggelre alig látszott valami kis folt. Délutánra viszont megint égő piros volt szegénykém, de továbbra sem panaszkodott semmire. Mivel tegnap pont délutános volt a doktornő elbattyogtunk össznépileg, hogy nézzen rá, mondjon valamit. Hárman voltak a váróban előttünk, ami nálam a lélektani határ, amit még kivárok 3 gyerekkel, amiből kettőnek kutya baja, és a harmadik is látszólag egészséges. A 3  előttünk lévő végül négy lett, mert az elkülönítőben is volt egy beteg, de mondhatnám, hogy 5 mert az egyik csaj 2 gyerekkel volt. Végül egy bő 40 percet időztünk a váró előtt, és a váróban felváltva. Élmény volt. 
A doktornő rögtön mondta, hogy ez bizony lepkehimlő, majd sebtiben hozzátette azt is, hogy ne ijedjek meg, teljesen ártalmatlan. Jelen helyzetben, vagyis hogy már piros a pofija, már nem fertőz, és igazából semmi teendő nincs, max. kenjem az arcát hűsítő krémmel és igyon sok folyadékot. Lehet, hogy a teste is bepirosodik majd, de az sem biztos, de akkor sincsen semmi gond. Nincs láz, nincs viszketés, nem kell fénytől védeni, nincs karantén, még oviba is mehet. 
Ma azért itthon maradt, amin meg teljesen kiborult, és majdhogynem hisztizett, hogy ő oviba akar menni, mert nem igazság, hogy pont akkor nem megy, amikor az iskolaudvarra mennek biciklizni. 
Szegénykém.

2 megjegyzés:

  1. Jobbulást! Csenge is elkapta a télen, még oviba sem jár...

    VálaszTörlés
  2. Jobbul :) Máté sem az oviban szedte össze, ott senki más nem volt lepkehimlős rajta kívül.

    VálaszTörlés