Az, hogy minden rendszeres időközönként
visszatérő köhögőrohamom közben ki akar szakadni a tüdőm, az, hogy fáj a
hátam és az egész mellkasom, és ráz a hideg, az, hogy felváltva vagyunk
jobban-rosszul Apával, attól függően ki vett be épp gyógyszert, ez mind
eltörpül amellett, hogy vasárnap este Máténak még vizes borogatással
sem sikerült teljesen lehúzni a lázát 39.8-ról, és amellett, hogy Milánt
tegnap délután AZONNAL kórházba akarta küldeni a doktornő. Végül látva
az elkámpicsorodott ábrázatomat, csak beutalót kaptunk, meg egy
lázcsillapító injekciót, és a lelkünkre kötötte, hogy BÁRMI van, akkor
bevisszük. Szerencsére nem volt semmi. Bár éjjel 10 percenként
megébredt, de nem volt forró, nem sípolt.
Mára mind a ketten jól vannak. Máté teljesen lázmentes volt egész nap, és Milánnak is csak hőemelkedése volt.
Ők már gyógyulnak szerencsére!
Már csak nekünk kell összeszedni magunkat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése