Milán ötödik hónapja a változások hónapja volt. És mint minden változás, ez sem probléma- és fájdalommentes.
Az elmúlt jópár napban brutálfogzásba kezdett, bár kanállal kocogtatható eredménye még nincs a műveletnek, de van helyette patakokban folyó nyál, csatakosra rágott bármi ami a kezébe kerül, van nyafogás, nyűglődés, soholsemjó érzés, van kétségbeesett sírás, éjszakai sokszorkelés, és lassan ipari mennyiségekben fogyó hűsítőkrémmel kenegetés, és ennél kicsit mértékletesebb nurofen adagolás, és karikás szemek amiket leginkább én produkálok.
Mindemellett a remek májusi időjárás sem volt ippeg a kedvence Milánbébinek, a szinte óránként váltakozó nyárimeleg, viharos szél, szakadóeső jéggel fűszerezve nemigen tesz jót a lelkivilágának. Mit ne mondjak, az enyémnek sem... Szóval ha épp nem fogzik, akkor frontérzénykedik. Szuper!
Amikor viszont nyugi van, akkor nagyon nyílt az őt körülvevő nagyvilágra, hatalmas bociszemeivel hosszan kémleli az eget, a földet, a bátyját, jól elszórakozik a játékaival, Matyival ellentétben, ő szereti a rágcsikendőket, (szerencsére van belőle 3 is), rágcsálja a hűtőrágókáit, de szigorúan csak nemhűtve.
Alvási szokásai az időjáráshoz hasonlóak, meglehetősen változatosak. Reggel 6 és fél 7 körül ébreszt, majd a délelőtt folyamán alszik még egy nagyot, ez sokszor 3 órát is kitesz. utána viszont egész nap nem akar/nem tud aludni, küzd az alvás ellen, hiszen minden sokkal izgalmasabb, mint az alvás, de közben a szemei már véreresek a fáradságtól. Mire feladja a harcot, addigra már 6 óra is van, ekkor még alszik egy picit, ami pont annyi időt jelent szerencsés esetben, hogy megvacsorázzunk viszonylag nyugiban. Fürdés után este 8 körül újra Álomföldre utazik, de vissza-vissza jön onnan, egy éjjel olyan 4-5-ször, de van hogy többször is. Sebaj... lesz ez még jobb is, ez éltet!
Kedvence az, ha segítek neki felülni, és ülve szemlélődhet, de újabban már megfeszíti a husilábát, és állna inkább, mert az ülés is uncsi... Nagyon dolgozik az egyedül felülésen is, félkönyékre támaszkodik, és tolná fel magát, de hát még nem megy neki... dühös is miatta.
Nagy örömünkre felfedezte a hangját, és imádja is hallatni, versenyt tud sikítani Matyival, zeng Tőlük a ház. Arra is rájött, hogy hogyan tud a nyálával gurgulázni, ezt is előszeretettel gyakorolja. És beszél, magyaráz, kalimpál, szalad a lábával.
Imád hintázni. a hordozóban fel szoktam tenni a kerti hintára, és Matyi löki, Ő pedig kacag... olyan igazian, boldogan, aranyosan, összepuszilgatósan.
Méreteit tekintve 7.5 kg körül mozog, és mostanában már a 68-as rucik is becsusszantak a repertoárba... már amit eddig ebben az időben elő lehetett venni, mert a Matyi 68-asai többnyire nyári cuccok, de semmiképp nem esőmenők.
Íme 5 kép az 5 hónaposról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése