A hétvégén két említésre méltó esemény
történt csupán, az egyik, hogy szombaton Milán 1 hónapos lett. Mindent
tud, amit egy 1 hónaposnak tudnia kell, szerintem. Eszik is, alszik is,
éjszaka ugyan még felébred egyszer-kétszer-háromszor, 3 után már nem
számolom, pocakot fájlal, frontra érzékenykedik, de szeretjük. Ha jó
napja van, akkor már van néhány óra, amit ébren tölt, felfedez,
nézelődik, csodálkozik, és azt mondja hí, meg hű. Meg
is értem, izgalmas világ ez, főleg egy izgága kétévessel fűszerezve.
Súlya: 4120g. Foga nulla, haja kihullófélben. Még 56os ruhákat hord.
Tejszagú.
A hónapforduló örömére szombat reggelre
betemetett minket a hó. Így vagy 20 cm-es hóban ejtettük meg Milán első
nyilvános sétáját. Egészen a sarokig jutottunk, mert nem gondoltuk, hogy
ekkora a hó, és úgy emlékeztünk, hogy nagyobbak a kocsink kerekei. Így
visszafordultunk, és míg Milek az eresz alatt sziesztázott, addig a
többi fiú nagy erőkkel, illetve lapátokkal harcolt a hóeséssel, és
próbálták a ház elejét járhatóvá tenni.Kisebb volt a siker, mint a
lelkesedés:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése