A hétköznapjaink többé-kevésbé hasonlóan zajlanak, mintha otthon
lennénk. Azért vannak különbségek. Ilyen például, hogy reggel együtt
ébredünk, mert Apa csak 9-re megy dolgozni, és ahhoz is elég elindulni
fél 9-kor. Matyi olyan fél8 -8 körül ébred, és rögtön rohan az apjához,
"Apa, apa" felkiáltással és le sem lehet róla rángatni egészen
indulásig. Ilyenkor mi az ablakhoz megyünk, hogy integessünk neki. Matyi
szeret egyébként az ablakban ácsorogni, kicsit öregasszonyos szokás, de
mit tegyek.
Aztán reggeli neki, reggeli nekem, és vagy elmegyünk boltba, vagy nem,
az biztos, hogy Matyi fél 11 tájékán kidől egy újabb szundira. Ez
teljesen változó meddig tart nála, min. 1 óra, de volt már hogy 3 órát
is lehúzott.Ha rövidet alszik, akkor még délután séta után még alszik
egy kicsit, ha hosszút, akkor már nem igényel több alvást a nap
folyamán.Szerintem elindult a napi egyszeri alvás felé, igaz, hogy ez
még egybeesik az ebédidővel, így volt már hogy 3kor ebédelt, mert akkor
kelt fel.
Ebéd után séta. Már hozza a cipőjét, hogy vegyük fel, ő maga is
megpróbálja mindig felvenni, egyelőre kevés sikerrel. A sapkát viszont
már profi módon teszi a fejére. Az apjáét is. Aztán kukucsozik ki
alóla.
A délutáni sétát az utóbbi pár napban szigorúan a vízparton hajtjuk végre, kacsát és hajót nézünk, kavicsot és botot szedünk.
Kavicsszedés közben:
Aztán Matyi választ egy padot, amire kényelmesen rátelepszik, és képes
ott ücsörögni egy fél órát is. (Ez is elég öregasszonyos szerintem).
Így hát ücsörgünk, nézzük a vizet, meg ami arra jön, kekszet
rágcsálunk, fecsegünk az járókelőkkel, besöpröm a Matyira vonatkozó dicséreteket.
Aztán mikor Őurasága úgy gondolja, hogy kiücsörögte magát, akkor hazafelé
vesszük az utunkat, és ha ez kocsiban ülve történik, akkor vagy "lóg a
lábát" kell játszani, vagy egyszerűen csak kényelembe helyezi magát:
Aztán Matyi vagy alszik, vagy nem, ez változó. Az esti rituálék az
otthonhoz képest 1 órás csúszásban vannak, egyrészt mert Feri is később
ér haza, másrészt 9kor még szinte teljesen világos van, és ez egy kicsit
az én időérzékemet is megborítja. A vacsit általában itthon főzzük,
mivel Feri nem tud meleget enni a cégnél így minden este meleg kaja van.
Megjegyzem nem könnyű ám úgy főzni, hogy nincs semmi hozzávaló, és
nagyon bevásárolni sem lehet, mert nem tudjuk a hazavinni. De azért
mindig kitalálok valamit.
De volt, hogy beültünk valahová:
A fürdés megelőző vetkőzés általában nagy randalírozásba torkollik,
amikor pucér hercegünk végigfekszik minden párnát, lebirkózza Apát, majd
kézen fogja és viszi a fürdőbe. Itt nincs kád, így Matyi is zuhanyzik.
Nagyon aranyos, és ügyes, ha áll szépen kapaszkodik, majd gondol egyet
és leül, és úgy csinál, mintha kádban ülne, csapja a vizet, söpör a
lábával. Majd a kedvence, amikor maga irányíthatja a zuhanyrózsából a
szájába a vizet.
Fürdés után már bezár a bazár, Matyi elfárad, és viszonylag rövid időn
belül álomba szenderül, majd bekerül a kiságyába, ahol teljesen változó
időtartamot tölt, volt már hogy csak hajnal 5kor került mellénk, de van,
hogy már fél 12-kor odakívánkozik.
Végül, a tegnapi szerzeményem:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése