Másnap reggel izgatottan keltünk, bőségesen bereggeliztünk, összepakoltuni, szendvicseket készítettünk, autóba pattantunk, és Németország felé vettük az irányt.
Ulmban volt szállásunk. Stuttgart őrült drága volt. Egy vasútállomáshoz és a főtérhez közeli kis hotelben aludtunk. Először úgy volt, hogy bevonatozunk Stuttgartba, de végül tudott Feri parkolóhelyet venni a stadion mellett.
Bár az út terv szerint kb 4 óra volt csak, mégis rettenetesen soknak tűnt, de biztos tovább is tartott valamivel az út, mert több tervünk is a kukában kötött ki, az idő miatt.
Nem voltunk ott pl. a szurkolói meneten, mert amikor indult, még javában autóztunk Ulm felém Nagyon erős volt a forgalom, dugó mondjuk nem volt, egyszer álltunk talán csak be nagyon, de az is még bőven Ausztriában volt, de egyébként semmi. Ahogy haladtunk egyre több magyar rendszámú autóval találkoztunk, mondtuk is rendre, hogy ők is biztos a meccsre jönnek 🙂
Mikor megérkeztünk, becsekkoltunk, még gyorsan bementünk a főtérre, hogy keressünk egy gyrosost, hogy ne Stuttgartban kelljen a tömegben még kaját keresni, sorban állni, stb... Közben bekukkantottunk a székesegyházba is, ami uralta a teret, és csak nevében székesegyház, mert sosem székelt itt püspök. Gyönyörűszép volt, és meglepetésünkre nem katolikus, hanem az idők során evangelikussá vált a templom.
Állítólag ez Európa legmagasabb temploma, a tornyába is fel lehet menni, ahonnan bizonyára pazar a kilátás, de csak lépcsőn lehet megmászni a 160valahány métert, erre pedig akkor és ott nem volt időnk. Terveztünk, hogy majd másnap délelőtt még hátha lesz rá lehetőségünk, de nem lett sajnos. Fáradtak voltunk a meccs utàn, sokáig aludtunk, majd elvásárolgattuk az időt a helyi aldoban, ahol minden sokkal olcsóbb volt, mint Ausztriában, és olcsóbb, mint Magyarországon! Teljesen elképesztő volt.
Még út közben elhaladtunk a müncheni Allianz Aréna mellett. Ezt nagyon vártuk, tudtuk, hogy elhalad mellette az autópálya, még régről, amikor erre jártunk. Akkor München mellett volt egy szállásunk, és másnap megnéztük a Duna-forrást, meg a Fekete-erdőt. Rettenetesen rég volt.
Hatalmas gyrost ettünk egy sarki étkezdében. Én meg Marci nem is bírtuk megenni. Majd gyorsan átöltöztünk, és indultunk Stuttgartba.
Előző délután még 50 perc körüli időt írt, de már kora délután is 1 óra 20 perc volt a jelzett idő, mire elindultunk, akkor meg már 1.30, de tudtuk, hogy ennyi lesz kb. mert már az Ulmba érkezéskor is tömött volt az autópálya. Nem is vitt fel minket a waze a pályára, hanem kis falvakon keresztül haladtunk, de nyugodtak voltunk, volt idő bőven, kb. negyed 7 körülre írta a teló az érkezést. Közben egyszer csak elkezdett az eső is zuhogni. De szerencsére elállt, mire kiszálltunk a parkolóban, már verőfényes napsütés fogadott.
A biztonságiak a közeli campingbe irányítottak mosdóba, ahol már javában ment az alapozás, skótok-magyarok együtt ittak, énekeltek, skandáltak.
A városba családilag már nem lett volna értelme bemenni, így a stadion felé indultunk, hogy én is megnézzem, aztán az volt a terv, hogy amikor a fiúk bemennek, én bevillamosozom/metrózom a városközpontba, ahol számtalan szurkolói zóna volt kialakítva, és én majd ott követem az eseményeket.
Úgyhogy a stadion felé vettük az irányt.
Folyt...
Azóta a bizonyos meccs óta is annyiszor jutott eszembe, hogy ez nektek micsoda élmény lehetett így, hogy nem csak egy meccs volt, hanem még meg is toldottátok egy nyaralással. Nagyon szeretem olvasni ezeket a beszámolókat..
VálaszTörlés