- papírlyukasztóval füvet nyírni a szobában, és ki is dobni a füvet a kukába.
- videómagnóval kávét főzni, tejjel és cukorral, épp úgy ahogy szeretem.
- a zsebnélküli nadrágjának a zsebéből mindenfélét elővarázsolni, gyógyszert Milánnak, kulcsot, tollat, bármit.
- úgy elindítani apafűnyíróját, hogy a vezetéket a virágágyásba dugja, majd ő adja hozzá a hangot.
-számítógépegeret maga után húzva szánkósat játszani.
- esőkabátot és gumicsizmát húzva a szobában is esőset játszani. (mintha nem lenne még elég az esőből odakint)
- csak ő hallja a plüssmedvék-kutyák-oroszlánok miegyebek sírását, sőt meg is tudja szoptatni őket, ha éhesek.
- fényes nappal elemlámpával szaladgálni, mert elment az áram.
És még sokminden mást is, ami most nem jut eszembe:)
Irigylem tőle a képzelőerejét, a
letisztultságát. De általa egy kicsit én is belelátok ebbe a gyermeki
világba. Kicsit az én fantáziám is elkalandozik, meglendül, és ilyenkor
jóízűen kortyolgatom a videóval főzött kávémat, és nagyokat hümmögök,
hogy ez aztán milyen finom. (mondjuk naponta kb. 30 kávét iszom így meg,
ebből az utolsó 20 már koffeinmentes:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése