Holnap vendégeink jönnek. Mindig bajban vagyok velük, mert a
pár egyik tagja vega, ráadásul a férfi, ami nekem pluszban furcsa. Nem ítélem
el egyáltalán a vegaságot, vannak időszakaim, amikor én sem kívánom a húst, de
alapvetően mi húsevők vagyunk. Épp ezért szinte minden, amit szerintem jól
főzök az húsos, tehát eleve kilőve. Szóval ilyenkor mindig előhalászom a
szakácskönyveim ezrei közül valamelyiket, és ez lesz esti olvasmányom. De nagy
nehezen végül összeállítottam a menüsort, barackleves, (vagy meggy, még nem
tudom) töltött gomba, zöldségfasírt, és vagy mozzarellás paradicsomsaláta, vagy
tzatziki lesz, de lehet, hogy mindkettő. Desszertnek pedig barackos pite, vagy
valami ilyesmi.
Miután ezzel megvagyok, a délutánt vásárlásra szántuk,
ilyenkor az interspart szeretem, mert ott mindig jó dolgokat lehet kapni, szép
a zöldségük is. Igen, tudom, hogy az igazi háziasszonyok ilyenkor piacra
mennek, de én nem vagyok igazi háziasszaony, mert egyrészt nem szeretem a piaci
nyüzsgést, nem szeretek 100szor sorbanállni, ha meg mindent az első helyen
megveszek akkor meg minek is megyek piacra? Másrészt olimpiát néztünk a
délelőtt, szóval tényleg nem tudtam volna piacra menni:)
Út közben Máté elaludt, Ferin pedig erőt valami vásárlási
kór, és mondta menjünk be a könyvesboltba, ha akarok. És hát én ne akarnék? De
azért mondtam neki, hogy csak akkor menjünk be, ha választhatok is könyvet,
mert egyébként nem fájdítom a szívemet. A könyvesboltba járás nálam régen hobbi
volt, a kávézóba járás mellett a másik fő hobbim. Máté óta ritkán fordultam meg
e szent helyen, és még Feri is elcsodálkozott, hogy az idén még nem vettünk
könyvet, ugyanis a kevesebb %-ú kedvezményt kaptuk csak, ami már évek óta nem
fordult elő. Teljes extázisba kerültem, a könyvesboltban mindig magával
ragad a hangulat, és csak megyek a sorok között, nézelődöm. Én nem az a
fajta vagyok, aki konkrétan tudja mit akar, én csak nézelődöm, néhány könyvet
megfogok, elolvasom a tartalmát, belelapozok, magamba szívom az új könyv
jellegzetes illatát. És aztán nem tudom mi alapján, de egyszercsak választok,
az amelyik velem akar jönni. Most is velem akart jönni egy:) Matyi is kapott 3
leporellot, egy nyulasat, egy állatkerteset, ami később jó lesz, ha már
beszélni tanul, és egy klasszikust, az Anyám tyúkját.
Aztán mentünk sparba, és furcs módon nem voltak olyan sokan,
egész gyorsan végeztünk, és Máténak is nagy kaland volt, mert félúton
kikívánkozott a babakocsiból, és beültettük a bevásárlókocsi székébe. Nagyon
szépen ült benne, és nagyon élvezte. Főleg a láncot, amivel összekapcsolják a
kocsikat, na azt mindenképpen meg szerette volna enni. Aztán felcsípett két
pénztáros nénit, a Matyi zsánere volt mind a kettő, erősen 50 felett.
Aztán átmentünk ikeába. Akartam onnan pár dolgot, igazából
egyik sem volt létszükség, de Feri ma olyan készségesen vásárolgatott, hogy
ilyenkor ki kell használni a lehetőséget.
A legjobb az volt a napban, hogy két kollégámmal is
összefutottunk, az Árkádban és az ikeában, az egyiknek olyan idős a kislánya,
mint Máté, jól megcsodáltuk egymás gyerekét.
Nem tudom, hogy holnap hogy leszek készen, mert a vizilabda
döntőt azért nem hagynám ki, de legfeljebb késik majd a kaja. Szerencsére
bkv-val jönnek, így lehet addig borozgatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése