Percenként
kapunk egy röpke záport a nyakunkba. De a labornak csak az egyik
oldalán esik, a másik oldalon szépen süt a nap. Persze nem maradt el a
szivárvány sem. Azt mondják tél van. Én ebből nem érzek semmit. A
tavaszi fáradságom már fel is ütötte a fejét, legalábbis ennek tudom be,
hogy képtelen vagyok felébredni, és kimászni az ágyból. Persze ehhez az
is közrejátszik, hogy Ferit ezen a héten nélkülöznöm kellett, és így
nem volt aki noszogasson. De ma már jön, és minden visszakerül a régi
kerékvágásba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése