Milánka már nagyon várt minket, azt mondta, már nagyon hiányoztunk, de már a tábor felétől elkezdtünk hiányozni neki, de nem mondta senkinek. Máté pedig rögtön a szemünkre vetette, hogy miért jöttünk már megint ilyen későn. Pedig nem is érkeztünk későn, azt hittük. Aztán kiderült, hogy fél órával korábbra hozták a gyülekezőt, de erről a z infóról mi vagy lecsúsztunk, vagy nem jött át, vagy elfelejtődött, ki tudja... de nem maradtunk le semmiről. Ráadásul kalandok nélkül kijutottunk Ordaspusztára, nem úgy mint tavaly.
Azt mondták jól érezték magukat. Bár Milánkát eléggé kiakasztotta, hogy kicsiként kezelték, mert volt pár volt elsős, meg egy leendő elsős, és nekik kellett először elmenni fürdeni, meg nem engedték őket vizeskannát cipelni, meg ilyesmi. Milán ezen teljesen kiborult. De ezt leszámítva azt mondja minden jó volt.
- voltak hosszú kiránduláson a Szandavárnál.
- volt számháború
- lovaglás,
- kavicsfestés
- átsétáltak a szomszédos tanyára, Jákotpusztára, ahol egy ökofarm működik ( utánanéztem), és magyar őshonos állatok tartásával és tenyésztésével foglalkoznak, meg sajtot készítenek, meg mindenféle egyéb finomságot.
- itt ettek igazi kemencében sült házi kenyérlángost.
- volt Ordas-kupa ( focibajnokság)
- kidobósverseny
- kincskeresés
- éjszakai elemlámpás mulatság
- esténként diafilm mesélés
- délben nagy focikártyacsaták
- Milán szerint isteni sajtot ettek.
- meg még kitudjami
Szóval biztos nem unatkoztak. Jól lebarnultak, és hazafelé a kocsiban mindkét táborozó úgy aludt, mint a bunda 😃
 |
| Valamelyik őz itt Máté, de hogy melyik? |
 |
| A nyuszi pedig Milán |
 |
| A csapat |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése