Júliusi képek

Mivel a hétet Marcival kettesben töltöttük itthon, így nem igazán történt semmi olyan, amiről mindenképpen szót kellene ejtenem. Mondhatnám persze, hogy Marci már megint (még mindig) alvássztrájkol, hogy nem értem, hogy hogy tud egyáltalán létezni egy nemegészen 1 éves ennyire kevés alvással, mert én nagyon nehezen tudok, de hát az sem változtatna semmin. Persze voltunk azért sétálni, meg boltban, meg piacon, de ez mind csak azért volt, hogy teljen az idő, és mert legalább a babakocsiban kicsit elszunyókál őkelme, nem volt az az égető kényszer, hogy ki kell mozdulni, mint amikor itthon vannak a Nagyok, és már reggel óta azt nyüzsgik, hogy mit csinálunk ma, hova megyünk, és legfőképpen mikor. 

Ezért úgy gondoltam, hogy hozok néhány júliusi képet.

Rögtön a hónap elején doktor Marci megnyitotta rendelőjét:

Aztán a konyhában is hasznossá teszi magát:

Az asztal alatt bunkeroznak Milánnal:

Aztán végre visszajött a jómeleg, és lehetett a teraszon pocsolni, kávétfőzni, spriccelni, akármit csak víz legyen, jó sok.

És a kukoricaszezon is elkezdődött. Nagyon szeretik, bár elkél még az utórágás , főleg a Milán csövén szokott maradni még egy legalább egy fél adagnyi kukorica.

Rendszerint így zajlik a fürdés, Marci egy tapodtat sem mozdulna el a kád mellől. Nincs ám útban, dehogyis.

A fiúk várost építettek a kisszobában:

És egy kis reggeli zenebona.

Végezetül egy Marcivigyor: