2009. február 25., szerda

CSak suttogva, de talán jobb

Nem akarom elkiabálni, de túl vagyunk egy jó éjszakán, mindketten aludtunk mint a bunda. 3/4 7-ig. Ekkor kelt ugyanis Manófőnök, és haladékot nem tűrve engem is kiráncigált az ágyból, majdhogynem szó szerint, mert én arra ébredtem, hogy ácsorog az ágy mellet, és rángatja a kezemet. 
Volt egy egy egészen jó délelőttünk,  nyűglődés és hisztimentes, és az ínyére is csak egyszer kellett dentinox-ot kennem, de azt is csak a megszokás miatt. Az egész délelőttös sétálgatás után bepuszilt egy majdnem egész adag csirkemájas rizottót,így most már éhen sem fog halni. Ettől mondjuk a tavaly decemberi 3 hetes éhségsztrájkja után már nem félek.
Az ínye még mindig dagadt de csücskös, és a tegnap esti fogmosáskor véres volt a fogkefe, lehet, hogy már elkezdte áttörni az ínyét az a fránya fog. 
Remélem azért a nehezén már túl vagyunk. Ha nem lenne ott még az a maradék 11 kibújásra váró, egészen meg is nyugodnék.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése