Az első nap második felében a tó közepén lévő kis sziget volt a program.
Azt olvastam valamelyik internetes oldalon, ez a kis szigetecske Szlovénia egyetlen szigete, de most nem találtam meg azt a leírást, úgyhogy ezt nem állítanám biztosra, nekem elég hihetetlennek tűnik, de ettől függetlenül lehet igaz is. A lényeg, hogy a kis sziget mágnesként vonzza a szemet és a kamerákat a nap minden szakában. A szigeten lévő templom harangját, a Kívánság-harangot megkongatva 1 kívánsága állítólag teljesül a kongatónak. És bár borsos árat kell fizetni a kongatásért, mégis szinte egész álló nap kong az a szerencsétlen harang.
A szigetre kétféle módon lehet átjutni, egy fedeles sokszemélyes csónakkal, és hagyományos sima evezős csónakkal. Mi a hagyományos kiscsónakot választottuk, egyrészt mert nem szeretünk másokkal közösködni egy hajóban. Másrészt a sokszemélyes hajó fejenként lett volna vmi 14 euró, a kiscsónak pedig 25-be került egy órára, 5ünknek. Harmadrészt van egy saját evezősünk! Negyedrészt sokkal hangulatosabb.
Szóval kiscsónakkal mentünk át a szigetre. Szerencsénk volt, mert épp visszajött egy, amikor a bérlőhelyre érkeztünk, úgyhogy nem kellett várni se. Odafelé Máté evezett, visszafelé Feri.
Utólag ez az oda-vissza evezés volt a legjobb része a szigetremenésnek, mert maga sziget nagyon kicsi, ellenben jó zsúfolt, rengeteg turista zsúfolódik össze a fönti kis téren. A templomba, az óratoronyba és a múzeumba egy közös méregdrága jeggyel lehet bemenni, nincs olyan opció, hogy csak a templom, vagy csak a torony, egy jegy van mindenre, de az legalább jó drága. Mármint számunkra, ár/érték arányban sejthető volt, hogy nem érné meg az a 40-50 euró, úgyhogy 1 felnőtt és 1 gyerekjegyet vettünk csak, és én meg Milán a toronyba mentem, Feri meg Marci meg a kongatós templomba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése