2017. június 29., csütörtök

Vasárnapi vár nap 2. rész- Boskovice

Tavaly már jártunk egyszer Boskovicében, ahol van a város fölött egy jól kinéző várrom, de nem tudtunk bemenni, mert fesztivál volt. Így most újra listára került, de most már célirányosan haladtunk, nem bóklásztunk a városban, a sétálóutcán, a zsidónegyedben, és a fesztiválhangulat sem ragadott minket el, csak leparkoltunk a kijelölt parkolóhelyen, és már indultunk is fel a várhoz. 
Nem tudom, hogy ez más gyerekeknél is így van-e, de a mieinkkel, különösen Marcival úgy van, hogy amint kiszáll a kocsiból, és tennie kell pár lépést, ami nem vízszintes, és mondjuk nem is egy fagyizó felé vezet, akkor máris meg van halva. Ő nem tud jönni, nem is bír, és leginkább nem is akar. Aztán ezen túllendül, vagy akkor amikor megérkezünk a célhoz, vagy akkor amikor valami kihívással kell szembenézni, például sziklákon fölmászni, ( lásd korábban a Devet Skalos bejegyzést)  vagy gazos ösvényen, ( majd erről is írok), vagy lehet az egy hosszú lépcsősor is, vagy akármi, de a szép sima, gyalogutat valahogy nem tudja bevenni a szervezete csak kínlódva. 
Most is így volt. Azt a 400 métert, amit az út elején írt egy tábla, azt végignyávogta, hogy jajjjj 400 méter???? az nagyon sok! ( fogalma sincs mennyi 400 méter, lehetett volna 20 is, arra is ugyanígy nyafog.) Én nem bírok annyi sokat menni, az tuti! Én biztos, hogy nem megyek fel! Vegyél fel a nyakadba! Most vegyél fel! Miért nem veszel fel???? Nagyon fáradtak a lábaim!!!! stb, stb... mindezt vinnyogó hisztis hangon. Egy élmény, komolyan. 
De végül csak felértünk! Éljen! És még nyitva is volt! Bejutottunk. 
Kaptunk egy angol nyelvű papírost is a tudnivalókról. 





A vár valóban csak egy rom, ahhoz képest, amilyen várakkal itt Csehországban szoktunk találkozni, de szerintem klassz vár volt. Magyarországon sajnos a legtöbb vár ilyen állapotú, vagy még ilyen sem. 
Itt is a fél vár le van kerítve, ki is van írva, hogy a falakkal vigyázzunk, mert omolhatnak, néhol munkálatok nyomai látszódnak, sok minden a falakon kívül nincs is, amit nézni lehetne, mégis megvan szerintem a varázsa. A vár a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílust később sok egyébbel többek között reneszánsszal vegyítették. A kapubejárón látszik ez leginkább. 
A vár érdekessége egy fa taposókerék, mely 26 méter mélyről húzza fel a vizet a várba. 


A vár udvari épületeiben különféle rendezvénytermeket rendeztek be, és előszeretettel tartanak itt esküvőket. Bár nem áll össze rendesen, hogy az omló falak és az ünneplő vendégsereg hogy fér meg egymás mellett. Pláne a söröző fesztiválozókkal hogy értetik meg, hogy nincs várfalra mászás. :-)












Nem időztünk igazán sokat, azokon a részeken, ahol végig lehetett menni, ott pikkpakk végigmentünk, közben az eső is elkezdett csöpörögni, így aztán nem tébláboltunk sokáig. Meg különben is még Milosékhoz kellett mennünk, és a fiúk már teljesen odavoltak, hogy mikor megyünk már :-)

2 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszik ez a vár!Öröm olvasni az élménybeszámolókat!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem is jó volt, de a google-értékelése nem túl jó, mert javarészt csehek értékelik, és sérelmezik, hogy ez nem is vár, ez csak egy rom :-)

      Törlés