2014. október 19., vasárnap

Milán mondja

 - Ma olyat játszottunk az oviban, hogy öregek vagyunk.
- És hogy játszottátok?
- Hát úgy, hogy én 38 éves voltam, Ákos meg 39. -mondja- De csak játékból!- nyugtat meg végül.


Csuklik. 
- Anya, csuklok! Rosszul vettem fel a levegőt!

Az egyik csoporttársának kistesója fog születni. Meséli Milánnak, hogy a kistesója is fiú lesz. ( így 3 fiú lesz náluk is).
Milán este meséli nekem, hogy a Palkónak is kisfiú lesz a kistetvére.
- Anya, akkot Palkó is olyan szerencsés lesz mint én, hogy van nagy fiú testvére is, meg kis fiú testvére is, ugye?
(én szoktam Milánnak azt mondani, hogy ő milyen szerencsés, mert kistesója is van, meg nagytesója is :))

Esti mesét keres. Végül a Dumbót választotta. 
- Anya, ma ezt az elefántosat olvassuk, a Bimbót!


Tipikus mindennapos párbeszédeink.
- Mi volt az oviban? Mit csináltatok?
- Hát játszottunk!
- És délelőtt nem volt valami foglalkozás?
- Nem nézted meg a faliújságot? (mikor az udvarról szedem össze délután nem mindig látom aznap, csak másnap reggel)
- És valami éneket nem tanultatok?
- De igen
- És mit tanultatok, elénekled?
- Miért nem nézted meg a füzetben? (amibe időnként beleírják az óvónénik, hogy mit tanultak.)
- Na és mi volt az ebéd?
- Miért nem nézted meg a papíron?

Hát valahogy így. Persze nem így egymásutánban hangzanak ezek el, de mielőtt elmesélné a délután folyamán, vagy este, hogy mi volt, azelőtt ezt a kérdéssort mindenképpen végigzongorázzuk valamilyen formában, kisebb-nagyobb változtatásokkal.

1 megjegyzés: