2010. november 18., csütörtök

Jó munkásember:)

Mert Matyi ott segít ahol tud... vagy ahol kell. Mert ha nem tud, ő akkor is segít. Ő mindenki élő lelkiismerete, mert elég egy elcsípett fél mondat, hogy mit kellene MAJD a ház körül csinálni, ha ő meghallja, akkor onnantól kezdve nincs mese, addig rágja az ember fülét, hogy végül muszáj megcsinálni. Így van ez a fűnyírással, amikor nagy lelkesedéssel az egész utca füvét lenyíratná az apjával, és mondja, is, hogy "ott még van fű Apa, le kell nyírni", így van ez a falevélsepréssel-gereblyézéssel, és így volt a minap a földlapátolással-betalicskázással is. Igaz, hogy a lapát kétszer nagyobb volt, mint Matyi, de ez a munkakedvén mit sem apasztott, sőt... annál nagyobb slunggal vetette bele magát a munkába, és meglepő módon igen szakszerűen csinálta. Leszámítva azt a két fenékrecsücsülést, amikor elhúzta a lapát:)
A képek az ablaküvegen keresztül készültek, ezért olyan tükröződősek-homályosak, de féltem, hogyha kimegyünk, akkor már veszítenének a természetességükből:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése