Amíg én a lelkemet ápolgattam, és a sebeimet nyalogattam, természetesen nálunk is járt a Mikulás. Vasárnap reggelre telepakolta az ablakpárkányra készített gumicsizmát mindenféle földi jóval, sőt... Matyi olyan jó fiú volt az idén, hogy egy gumikacsa családot is hozott neki a Nagyszakállú, és pont olyat, amit hetekkel ezelőtt Ő maga választott ki az egyik nagyáruházban. Ez a Mikulás ténylég mindent tud:) Matyi nagyon aranyos volt, csak ámult-bámult az ablak előtt, szerintem nem is hitte el, hogy az ami ott van, mind az övé, mert olyan nagy kerek szemeket meresztett.
Aztán tegnap találkozott az Igazi Mikulás bácsival is, akit tátott szájjal nézett.
Pedig jó előre megbeszéltük, hogy jönni fog, még azt is begyakoroltuk, hogy Csókolom Mikulás bácsi, amit aztán nem mondott... igazából semmit nem mondott:) Sőt, közel se ment hozzá. Pedig nem félt, inkább csak csodálta. Azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a Mikulás bácsinak Apát is bemutassa:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése