Farsangos sztorik

 A múlt héten farsang volt Marciéknál. Azt találta ki, hogy ő cégigazgató lesz. :-) 

Én meg örültem neki, hogy elfelejtette, hogy tavaly szurikáta akart lenni, csak tavaly elmaradt a farsang. 

Úgyhogy üzletember lett. Kapott egy remek zakót, meg laptoptáskát, meg belépőkártyát, meg mobilt, meg minden ilyesmit, és pont úgy nézett ki, mint egy igazi üzletember. Csak sokkal cukibb :-)

Még csokit is kapott mert elért valami helyezést. 

Aztán persze úgy jött haza, hogy teljesen telezabálta magát édességgel, egész este csak fogta a hasát. De szerencsére nem lett semmi baja. 

Milánéknál is volt farsang, ők osztályilag öltöztek, és megadott témákból lehetett választani, és előadni egy jelenetet. Ők Harry Potter témát választottak, és Cedric halálát játszották el. Milán ebben a produkcióban halálfaló volt, ami azért elég szülőbarát szerep, mert egy nagy fekete lepedővel tulajdonképpen meg is oldottuk a dolgot. Ráadásul ők nyerték meg a versenyt, úgyhogy nagy volt az öröm, mert 3 napig nem volt lecke, ez volt a fődíj. Nem mintha lecke nélkül nem lenne mivel foglalkozni, mert van Toldi memoriter is jónéhány versszak, meg 2 köt.olvasmány beadandó, és ez csak az irodalom. 

Aztán még a farsanghoz kapcsolódik, hogy Milán aznap csinált egy elég nagy fiaskót, mégpedig, hogy órák után, farsang előtt ő meg egy barátja elmentek mekizni. csak erről elfelejtettek szólni. Nekem sem, pedig Milán lelkiismeretesen be szokott egyébként jelentkezni, se tanárnak, hogy ők kimennek a suliból. Ebből lett végül egy kisebbfajta leszidás, amiről eleinte azt hittük, hogy nagyobb lesz, mert Milán azt mondta, hogy majd menniük kell az igazgatóhoz, de nem kellett végül, mert mondta az ofő, hogy nem fogja ezért őket az igazgatóhoz küldeni, dehogyis. De Milán  egész délután a telefonban potyogtatta nekem a könnyeit, szinte már meg  is sajnáltam, hogy ő már mennyire bánja, és nem gondolta, hogy ebből ilyen nagy baj lesz. 

végül nem lett belőle olyan nagy baj, de jó lecke volt neki, hogy megértse, hogy nem kóborlunk csak úgy el, úgy, hogy senki nem tudja, mert bármi történhet. Az ofővel beszélgettünk is erről, ő is azt mondta, hogy látszott rajtuk, hogy nagyon bánják, és tényleg nem gondolták, hogy rosszat csinálnak. 

( Pláne, hogy Milán egyébként is el szokott jönni a 4-dik óra után, mert aznap csak 11ig van órája. Gondolom az volt benne, hogy vége az iskolának, a farsangig, 2-ig még van idő enni.) 

Szóval sosem gondoltam volna, hogy majd egyszer pont Milán miatt kell az osztályfőnökkel beszélgetnem... a lelkemnek ez elég rosszul esett. De látszólag megértette, de valami azt súgja nekem, hogy lesz még bajunk Milánkával.