Pechszéria

 Mikor máskor, ha nem decemberben érne minket utol a rontás... 

Úgy kezdődött, hogy a múlt szombaton, a munkanaposon, délután elromlott a mosógép. Beraktam a szokásos mosást, jöttem-mentem, tettem-vettem, Marcit délben kellett elhozni suliból, a többiek itthon tanultak, és két valami között félúton még be is néztem a fürdőszobába, hogy nem járt-e még le, de 26 percet mutatott. Tudomásul vettem és hagytam, had dolgozzon. De maikor legközelebb a fürdő felé jártam, sokkal-sokkal később, és feltételeztem, hogy akkor már biztos végzett, még mindig azt a korábbi 26 percet mutattam és villogott rajta az a hibajelzés, a villogó kulcs, amit júniusban már megcsináltak. Akkor valóban az ajtózárral volt a gond. 

Most miint kiderült, a hibajelzés ugyanaz, de mivel a gép lezárva maradt, így nem az ajtó volt a bűnös, hanem a szénkefe. De ezt már csak hétfőn tudtuk meg, amikor kijött a szerelő. Ránézett és rögtön mondta, hogy ez a szénkefe. Kihúzta, szétszedte, kicserélte, és valóban alaposan el volt már kopva, szinte semmi nem is volt már abból csaknem 5 centis szédarabból. 

Úgyhogy most újra működik. Vígan és dalolva. :-) 

Na de, annak örömére, hogy megjavult a mosógép, épp csak kiengedtem a szerelőt a kapun, visszamentem a lakásba, gondoltam iszok ennek örömére egy pohár vizet. Megnyitottam a mosogatócsapot, és abban a pillanatban a csöve hosszában kettérepedt,és jött ugyan a víz, csak nem a kifolyó végén, hanem mindenhonnan máshonnan. 

Hát nem volt őszinte a mosolyom, már ha volt egyáltalán. 

Pláne, hogy rögtön az volt a második gondolatom, a csúnyábbak után, hogy nem lesz egyszerű lecserélni, mert már amikor a munkalapot cseréltük, és beleraktuk a mosogatótálcát, már akkor is néztük, hogy bajban leszünk, ha tönkremegy egyszer a csap. Na ez a bajban levés ez most jött el, mert nyilván ez így szigetelőszalaggal körbetekerve nem maradhat. 

Feri közben már meg is rendelte a másikat, én tegnap el is mentem érte, hogy ne teljen az idő házhoszszállítással. 

Ez mondjuk érdekes volt, mert a 3. ker.-ben volt raktáron olyan csaptelep, ami jó minőségű és jó paraméterekkel rendelkezik, és oda tőlünk most, mióta a körvasútsoron elindult a vonatfogalom, szuper vonatkapcsolat van. Felszállok itt Újpalotán és 15 percen belül már Aquincumnál voltam. Fantasztikus volt. :-) Tényleg. Ahogy átsuhantunk a vasúti összekötőn a Dunán, ami félig ködben volt félig nem, az nagyon sejtelmes volt. Máté evezősöblét vékony jéghártya borítja, a  másik oldalon a hajógyár hajói a ködös párában... elég borzongató volt. Kiegészítőjeggyel egészen elérhető lett így a Pilis is, mert a vonat Solymáron át Piliscsabára megy. Elképesztő. Úgyhogy akár kijárhatnék futni a hegyekbe is, most hogy így feltérképeztem a vonatjáratot. 

Szóval most itt figyel az új csaptelep. De ma mindenkinek évzáró bulija van, holnap délelőtt Milánnak még van egy futsal tornája. Na de aztán! Muszáj lesz nekiesni a csapcserének. 

szóval lehet, hogy az idei karácsonyi süti sütést csapcserére cseréljük. Aztán még az is lehet, hogy pikkpakk meglesz.  :-)